Az Agrárközgazdasági Intézet honlapján közzétett összefoglalóbból kiderül: az összes takarmány többsége - majdnem 2 millió tonna - baromfitakarmány volt, ezen belül 2020-hoz képest csak a pulykatáp mennyisége csökkent. A fennmaradó részből 1,382 millió tonna a sertés- és 433 ezer tonna a szarvasmarha-takarmány. Előbbi mennyisége 1,2 százalékkal csökkent, utóbbié ugyanennyivel nőtt éves összevetésben. A hal-, vad-, ló-, nyúl- és egyéb táp aránya összesen 2,6 százalék.
A takarmányok több mint 60 százalékban gabonaféléket tartalmaztak, 13,9 százalékban fehérjenövényeket és azok származékait, 8,6 százalékban olajmagvakat és azok származékait. A fennmaradó rész szárított gabonatörkölyből, cukoripari, malomipari és söripari melléktermékekből, a kukoricafeldolgozás melléktermékeiből, valamint zsírokból, olajokból, koncentrált fehérjehordozókból, ásványi eredetű anyagokból, takarmánykiegészítőkből áll.
A takarmányelőállítás az Alföldön összpontosul, a megyék közül Hajdú-Bihar vezet majdnem 14 százalékos részesedéssel.
A kivitel mennyisége 2020-ban majdnem 290 ezer tonna, 2021-ben majdnem 338 ezer tonna volt. A behozatal jelentősen elmarad ettől, 152,5 ezer tonnáról 181,7 ezer tonnára nőtt 2020-ról 2021-re. A magyar takarmány legfontosabb célországa Románia, Horvátország és Szlovákia, míg az import többnyire Ausztriából, Ukrajnából és Hollandiából érkezett.
