Több szarvasmarhát vágtak Magyarországon, nőtt az élőállat- és a marhahúsforgalom, közben pedig valamennyi vizsgált szarvasmarha-kategóriában emelkedett a termelői ár. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) január–augusztusi adatai egyszerre jeleznek nagyobb vágási mennyiséget, élénkebb külkereskedelmet és erős ármozgást.
A hazai szarvasmarhavágás élősúlyban 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az összes vágás több mint felét adó teheneknél 7 százalékos, az üszőknél 10,5 százalékos növekedést mértek.
Több élő állat a külpiacokon
Magyarország 47,4 ezer tonna élő marhát exportált az év első nyolc hónapjában. A kivitel mennyisége 1,7 százalékkal, értéke 8 százalékkal nőtt. A főbb célpiacok Izrael, Koszovó, Lengyelország, Horvátország és Olaszország voltak.
Az import ennél gyorsabban bővült: a behozott mennyiség 25 százalékkal, 6,5 ezer tonnára emelkedett, értéke pedig 9,1 százalékkal nőtt. Az importált élő szarvasmarhák több mint fele Csehországból és Németországból érkezett.
Ötödével bővült a húsexport
A marhahús kivitele 21,4 százalékkal, 10,4 ezer tonnára nőtt. A behozatal 4 százalékkal emelkedett, és elérte a 8,7 ezer tonnát.
Az import értéke ennél erősebben, 12,3 százalékkal bővült. A mennyiségi és értékbeli változás közötti különbség miatt a külkereskedelmi adatokat nem érdemes egyetlen növekedési mutatóval leírni.
Nagyot ugrott a fiatal bika ára
A fiatal bika termelői ára 2.370 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyra vetítve. Ez 40 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért árszintet. A vágóüsző ára 18 százalékkal, a vágótehéné 15 százalékkal emelkedett.
Az AKI adatsora alapján az ágazatban nem egyetlen mutató változott: a vágás, az élőállat-forgalom, a marhahúsexport és a termelői árak egyaránt felfelé mozdultak. Az egyes részpiacok növekedési üteme azonban jelentősen eltért.




























