Élelmiszer
Élvonalban a magyar tejtermelés
2024. June 09.
A belföldi tejtermelés Európa élvonalába jutott a technológiai háttér megújításával; árbevétel és foglalkoztatás alapján a tejipar a magyar élelmiszergyártás egyik legnagyobb, kivitelben is egyre fontosabb ágazata.

Agrárminiszterünk erről is beszélt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezvényén.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a piac jövője a nemzetközi szintű kihívások miatt bizonytalan, a kormány ezért az átlátható, tervezhető és könnyen hozzáférhető támogatási rendszerrel segíti a tejágazatot is.

A magyar termelők többletköltségét kompenzáló kiírás 550 támogatói okirat megkötésével zárulhat 42,5 milliárd forint értékben. A termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása jogcímen pedig a végkifizetések tavaly elkezdődtek, mostanáig több mint 3.200 termelő összesen csaknem 26 milliárd forintot kapott már. A takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztési pályázatai még ebben a hónapban véglegessé válnak, feldolgozóipari pályázatokra és állattartó telepekre egyaránt 200-200 milliárd forintos keret jut. A beruházást támogató pályázatok elsősorban a technológiai fejlesztéseket segítik, az állattartó telepeket és a tejfeldolgozó üzemek többek között új gépekre, energetikai, raktározási vagy csomagolási korszerűsítésekre használhatják föl a forrásokat.

Lévén, hogy a tej a legteljesebb értékű és legalapvetőbb táplálék, a legsokoldalúbb alapélelmiszerek egyike, Nagy István elítélte a tej- és tejtermék-imitátumok térnyerését, mert szerinte ez az állattenyésztés jövőjét és a hagyományos vidéki életformát is veszélyeztetheti. Szerinte „teljes tévút” állatjóléti szempontokra hivatkozva helyettesítő készítményekkel pótolni a mezőgazdasági termékeket, a magyar tejet pedig minden eszközzel meg kell védeni, hiszen soha nem fogadható el, hogy az élelmiszerek elszakadjanak a valódi termeléstől.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szintén az egyik nemrég kezdődött reklámkampányra utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy a „vajellenes médiaakciók” megkérdőjelezik a tejágazat létjogosultságát, és hamisan állítják, hogy a növényi alapanyagok értékesebbek az állatiaknál. Kijelentette, hogy az állatjóléti szempontokra hivatkozó, érzelmekre ható reklámok fogyasztási divathullámokat szolgálnak, téveszméket terjesztenek és alapvető tényeket hallgatnak el, például azt, hogy a teheneknek szükségük van a fejésre, az állattartó telepekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, az ott élő állatok emberi nézőpontból is jó körülmények között élnek. 

A NAK elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy évente 300 ezer tonna tej hagyja el az országot, miközben a belföldi vaj, sajt- és joghurtpiacot külföldi termékek uralják, ezért a gyártás korszerűsítését, a gyártási kapacitások növelését, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők összefogását sürgette a tejágazat versenyképessége érdekében.

A Tej Terméktanács kiskereskedőket képviselő elnökségi tagja szeretné, ha a boltok csak magyar tejterméket árulnának, de ehhez szerinte is fejleszteni kell a gyártási kapacitásokat. Zséli Ilona bízik a forgalom fellendülésében, hiszen a visszaesést az idén már enyhe emelkedés követte, de úgy látja, hogy a válság hatására a belföldi piac árérzékennyé vált, a vásárlók az akciókat keresik, miközben az átmeneti intézkedések, az árstop és a kötelező akciózás nagy terhet jelentenek a kereskedőknek.

Koller Attila, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója a terméktanács társelnökeként szintén a beruházások felgyorsítását sürgette, amihez szerinte is nélkülözhetetlenek a pályázati támogatások, mivel az elmúlt évek válságsorozata felemésztette a saját forrásokat. Közölte: a gazdasági nehézségek hatására a gyártási költségek megduplázódtak, és nemzetközi szinten a magyar piac legnagyobbjainak is nehéz megmaradniuk, hiszen míg a Tolnatej évente 260 millió liter tejet dolgoz föl, a komolyabb külföldi versenytársak 10-15 milliárd liternél is többet. A társelnök a munkaerő-utánpótlás kérdését is fölvetette, amin szerinte a felnőttképzés segíthetne. A gyártás automatizálása csökkentené a munkaerőigényt, ám emiatt a tejiparnak olyan támogatásokra van szüksége, amelyek nem írnak elő pályázati kötelezettségként munkahelyteremtést.

Istvánfi Miklós társelnök a 2023-as bevételi adatok alapján úgy látja, hogy jelenleg sem a tejfeldolgozók, sem a tejtermelők jövedelmi viszonyai nem megnyugtatók, hiszen mindkét körben vannak, akik veszteséggel vagy legalábbis nyereség nélkül zárták az előző évet. Az ágazatnak kedvez, hogy a nyerstej ára nem esett vissza túlságosan, de a pályázatok kiírását fel kell gyorsítani, mert a minőségi versenyben a magyar tejágazat sem maradhat le – fogalmazott.


Eu-Solar 11.06.Végtelen Energiák 11.06.NRG Services 11.06.Solar Electric Kft. 11.06.Manitu Solar 11.06.Minisat 11.06.PRT TEchnologies 11.06.Renewal 11.06.Edutron 11.06.Hasulyó Bt. 11.06.Nádasdi Baromfi eladó gép 11.06.PV Sun 11.06.Fábián Group 11.06.Paul Metal Signs 11.06.Tiszta Energiák 11.06.Anzo Perlit 11.06.Solarcity 11.06.Elektro Nobilis 11.06.Dél-Nyugat 11.06.SZTE 11.06.Kaszás Oltvány  11.06.Infrahőkép 11.06.ETD 11.12.KT Partners 11.06.Róna Ker-Tész 11.06.Ideál Solar 11.06.TOP NRG 11.06.Siker Kft. 11.06.
PRINT LAPOK