A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének MTI-hez eljuttatott közleményéből kiderül: 2025-ben minden eddiginél korábban jött el a túlfogyasztás napja, több mint egy héttel előbb, mint tavaly, amikor még augusztus 1. volt ez a nap.

„Ez nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy riasztó tünete annak, hogy bolygónk ökológiai egyensúlya egyre inkább felborul” - figyelmeztetnek. Mint írják, a tendencia aggasztó: az emberiség egyre gyorsabban éli fel a bolygó természetes erőforrásait, miközben épp azok a rendszerek - az erdők, vizek, talajok és ökoszisztémák - roppannak meg, amelyek fenntartható életünk alapjait jelentik.

A változáshoz rendszerszintű döntésekre és tettekre lenne szükség, az egyének pedig fontos szerepet játszanak abban, hogy választásaikkal erősítsék és előmozdítsák ezeket a folyamatokat.

A jelenlegi túlfogyasztás fő hajtóereje a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatatlansága. A kormányok, vállalatok és más döntéshozók felelőssége kulcsszerepet játszik abban, hogy most ennyire rossz irányba haladunk. A számos elhibázott döntés és a felelőtlen fogyasztás, átgondolatlan tájhasználat miatt Magyarországon is egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe a természeti rendszerek és erőforrások.

A vizes élőhelyek kiszáradása, a mezőgazdasági túlhasználat, a védett erdőkben is lehetővé váló fakitermelés és más fenntarthatatlan gyakorlatok egyre nagyobb nyomás alá helyezik a hazai ökoszisztémákat – írják a közleményben. Mindeközben a klímaváltozás hatásai is mind kézzelfoghatóbbak: az aszályos nyarak, extrém viharok és a természetes élőhelyek csökkenése mind figyelmeztetnek arra, hogy változtatnunk kell.

Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője szerint ha nem változtatunk, 2050-re már az év első felében felélhetjük a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

Egy ilyen jövőben a természet csak halvány emléke lesz önmagának: termőtalajaink még inkább kimerülnek, természetközeli élőhelyeink tovább darabolódnak és elszegényednek, a veszélyeztetett fajok állományai pedig folyamatosan csökkennek, számos faj végérvényesen eltűnhet.

„Közben tovább halmozódik a rövid életű, feleslegesen gyártott termékekből származó hulladék, amely akár évszázadokig is velünk marad. Ez nem csupán környezeti, hanem súlyos társadalmi és gazdasági válságot is előrevetít - élelmiszer-ellátási zavarokkal, vízhiánnyal és egészségügyi kockázatokkal” - figyelmeztet Fehér Zoltán.

„A változáshoz bátor döntésekre és hosszú távú tervezésre van szükség, valamint arra, hogy a természetes rendszerek védelmét prioritásként kezeljük” – hangsúlyozza a WWF Magyarország.