A magyar málna magas ára mögött nem egyszerű piaci kilengés áll, hanem egy zsugorodó kertészeti ágazat. A hazai kínálat szűk, a termőterület töredékére esett vissza, a termesztés pedig egyre kockázatosabb és drágább. A málna példája jól mutatja, mi történik egy kézimunka-igényes, klímaérzékeny kultúrával, ha egyszerre romlanak a termesztési feltételek és emelkednek a költségek. A magas fogyasztói ár önmagában nem jelenti azt, hogy a termelői oldal biztonságos vagy könnyen nyereséges lenne.

Magyarországon az 1980-as években még közel 7.000 hektáron termesztettek málnát, évi 25–30 ezer tonnás terméssel. Az ezredfordulóra a terület mintegy 1.500 hektárra csökkent, napjainkra pedig nagyjából 100 hektár körülire zsugorodott.

A visszaesés a korábbi termesztőkörzeteket, köztük Nógrádot és Borsod-Abaúj-Zemplént is érintette. A megmaradt ültetvények egy része nem ad már megfelelő mennyiségű és minőségű árut. A málna a piacon éppen ezért ritkább, drágább és sérülékenyebb hazai kínálatként jelenik meg.

A málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb körülményeket kedveli. A gyakoribb hőhullámok, aszályos időszakok és szélsőséges időjárási helyzetek rontják a szabadföldi termesztés biztonságát. A magas hőmérséklet és a vízhiány pedig a termés mennyiségét és minőségét is csökkentheti. Frisspiaci gyümölcsnél ez különösen érzékeny: a minőségi veszteség gyorsan árbevétel-kieséssé válhat.

A málna sérülékeny gyümölcs, ezért a betakarítása nagy részben kézi munkára épül. A gépesítés csak korlátozottan alkalmazható, miközben a szezonális munkaerő hiánya és a bérköltségek emelkedése tovább növeli a termelési terhet.

Itt válik szét a fogyasztói ár és a termelői realitás. A magas bolti ár nem feltétlenül jelent könnyű jövedelmet, ha a szedés, a válogatás, a veszteség és az ültetvény fenntartása is egyre többe kerül.

A hazai kereslet jelentős részét import fedezi, ezért a magyar árakra a nemzetközi kínálat, a külföldi időjárás, a szállítási költség és a gyors romlandóság is hat.

Az import néha olcsóbb lehet, de nem ad biztos, tartósan pénztárca kímélő megoldást. Ha külföldön is szűkül a kínálat vagy nő a költség, az a hazai fogyasztói árakban is megjelenik.

A málnatermesztés jövője az alkalmazkodáson múlik. Nagyobb szerepet kaphatnak a fóliasátras és üvegházi rendszerek, a korszerű öntözés, a precíziós termesztés és a munkaerő hatékonyabb felhasználása.

A málna esete túlmutat egyetlen gyümölcs árán. Azt jelzi, hogy a klímaérzékeny, sok élőmunkát igénylő kertészeti kultúrákban technológiai váltás nélkül gyorsan elfogyhat a termelői háttér.