A tárcavezető kifejtette, az élelmiszeripar hatással van mindennapi életünkre, a megfelelő táplálkozás kulcsszerepet tölt be az egészségünkben és a társadalmi, gazdasági fejlődésben egyaránt. A „termőföldtől az asztalig” elvet követve ebben a szakképzésnek elengedhetetlen szerepe van.

A kormány az Agrárminisztérium javaslatára, a fenntartásában lévő középfokú agrárszakképzési iskolákat öt agrárszakképzési centrumba szervezte. Ennek célja a hatékonyság növelése, az erőforrások koncentrációja, a helyi gazdasági igények felmérésén alapuló képzési kínálat kialakítása mellett, az új szakképzési törvény adta lehetőségek minél jobb kihasználása. 

Fontos, hogy az elméleti és gyakorlati tudás széles spektrumával ismerkedjenek meg a képzésben részt vevő diákok. Ezért szükségesek olyan duális képzőhelyek, ahol a diákok a valódi gazdasági környezetben szélesíthetik elméleti és gyakorlati tudásukat. Ezt segíti az ágazati képzőközponti struktúra. A 2023-as évben négy agrárszakképzési centrum részvételével alakultak meg az agrárágazati képzőközpontok. Ezek olyan katalizátor szerepet tölthetnek be a következő időszakban, amelyek segítik a tudásátadást és végső soron a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terjedését, a hatékonyabb termelést, a jobb minőségű termények előállítását, a versenyképes élelmiszeripar fejlődését.

Ma az agrár technikumok és szakképző iskolák kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak. A fiatalok a technikumból továbbtanulhatnak az agráregyetemeken, a szakképzőkben pedig három év alatt a szakmájuk mestereivé válhatnak, és a munka világában sikeresen állhatják meg helyüket.

Az agrárszakképzésben tanulók száma meghaladja a húszezer főt, amelyből az élelmiszeripar ágazat megközelítőleg ötezer tanulóval számol. A megújuló agrárium, és agrárszakképzés a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a felnőttképzés iránt érdeklődők számára is nyitott, hiszen olyan innovatív lehetőséget kínál, mint az agrármodernizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció.