Egy nappal a kitörés előtt a Húsmarhatenyésztési Konferencián – mely a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége és a hazai húsmarhatenyésztő szervezetek közös rendezvényeként jött létre – még a húsmarha ágazat kiváló teljesítményéről számoltak be az előadók, ahol az utóbbi idők környezeti szélsőségei miatt kitartó gazdák munkáját méltatták, és a húsmarhapiac kedvező alakulását dicsérték. Az adatok elemzésének tükrében minden adott volt, hogy kiváló jövőkép rajzolódjon ki a húsmarhatartás terén.
Másnap azonban bejelentették az első száj- és körömfájás kitörést Kisbajcson. Amint a gyanú beigazolódott, és megjelent a közlemény a NÉBIH honlapján, mindenki azt kezdte el találgatni, hogy vajon a januári, Németországban történt kitörésnek – amit viszonylag gyorsan megállítottak – köze lehetett-e a magyar esethez. A magyar tejelő teheneket tartó gazdaságban külföldi vendégmunkások dolgoztak, ezért felmerült a lehetőség, hogy az Afrikában és Ázsiában is jelen lévő betegség egy véletlen folytán, a higiéniai és járványügyi-megelőzési szabályok be nem tartásával kerülhetett Magyarországra. Később, amikor a vírus genetikai elemzése megtörtént, kiderült, hogy a Németországban megbetegedést okozó „török” típus nem azonos a hazánkban fertőző „pakisztáni” típussal. Fontos azonban megemlíteni, hogy amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, ezért ezekből a vizsgálatokból mindössze annyi következtetést lehet levonni, hogy a kórokozó mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.
Száj- és körömfájás tünetek a szájpadláson és a tőgyön
Sok összeesküvés-elmélet látott azonnal napvilágot. Először azt híresztelték többen, hogy ezt a vírust mesterségesen gyártották. Aztán azt is tudni vélték néhányan, hogy direkt hozták be a magyar párosujjú patások lefertőzése, kiirtása céljából. Sőt volt, aki egyenesen tagadta a vírus jelenlétét. A járványügyi nyomozás, amely minden kitörés esetében elindul, természetesen ezekre a vélekedésekre is kiterjedt. Egyelőre az látszik a vizsgálatokból, hogy leginkább emberi tényező, illetve a járműforgalom vezethet a terjedéshez, a levegő, a víz és az állatvilág (madarak, vadak) kevésbé. De ezt az információt egyelőre csak ennek a cikknek a megírásakor tudjuk közölni, ugyanis eddig a pillanatig a vadállomány monitoringja során még nem találtak fertőzött páros ujjú patást. Ha a szél, a víz és a madárállomány nagyobb szerepet játszana a vírus közvetítésében, akkor feltehetően a vadak monitoring-vizsgálata is kimutatná fertőzés nyomát.
A NÉBIH honlapján folyamatosan megtekinthető a járványügyi térkép: a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf oldalon. Ugyanitt látható az az információs térkép is, amely a betegség kitörésével kapcsolatos kontaktgazdaságok vizsgálati számait tartalmazza megyénként. 2025. április 20-ig mintegy 1.500 gazdaságot vizsgáltak, ez több, mint 60 ezer minta elemzését jelenti. Az egyes megyékben a zöld szín tónusával jelölték a vizsgált gazdaságok számát, vagyis minél sötétebb zöld a megye színe, annál több telep került vizsgálat alá. Ezeket a telepeket a járványügyi nyomozás kontaktkutatásai alapján monitoringozták. Nagy öröm, hogy egyelőre, cikkünk megírásáig az ország többi részén nem találtak fertőzést. Az is a szerencsének könyvelhető el – bár ebben a tejelő tehenészetek valószínűleg nem értenek egyet – hogy a kitörések mind zárt tartású, tejelő tehenészeti telepeken bukkantak fel. Húsmarha állományok fertőződése esetén ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb problémával kellene szembenéznünk. A nagy létszámú tejelő tehenészeteknek minden esetben szigorú járványügyi szabályoknak és higiéniai előírásoknak kell megfelelniük, már csak a tejtermelés miatt is. Ezeken a telepen nem történik legeltetés, vagyis az állatok zárt helyen vannak, a tejelő és a takarmányos szállító jármű – ami az egész országot, vagy régiót járja feltehetően – nem kell, hogy az állatok közvetlen közelébe érkezzen, így sokkal kisebb az esély, hogy legeltetéssel, vagy szabadtartással a környezetbe, esetleg a vadállományba kerüljön a vírus. Húsmarha állományoknál, ahol szinte mindenhol gyepre alapozzák az anyatehéntartást, zárt istállóval pedig csak elvétve találkozunk, jóval nagyobb lenne a vírusátadás kockázata. Mivel a tejelő tehenészetek esetében jóval kisebb az érintkezési lehetőség a természetes környezettel, kifejezetten hangsúlyos az „emberi tényező”, ugyanis a telepi dolgozók, állatorvosok, inszeminátorok, körmözők, egyéb személyek, akik a telepen megfordulnak válhatnak a vírus első számú „hordozó” forrásaivá. Noha az emberek nem betegszenek meg sem a vírustól, sem az állatoktól, sem a termékeik elfogyasztásától, mégis átvihetik a vírust, ugyanis a kórokozó mostani tudásunk szerint 21 napig képes fertőzőképes maradni a ruhán, tárgyakon, bárhol fertőtlenítés nélkül. Szerencsére a legelemibb fertőtlenítőszerek és a hő, az UV sugárzás is gyorsan elpusztítja ezeket az organizmusokat.
Száj- és körömfájás tünetek - Vet Diagnostix
Sokan kérdezik, hogy az állattartó telepeken miért kell minden állatot leölni és miért nem lehet karanténnal védekezni. A védekezésnek a biológiai okon túl gazdasági oka is van. Azokban az országokban, ahol felbukkan a járvány, exporttilalmi korlátozás lép életbe. Ezt a tilalmat a védekezés végrehajtásával módosíthatják az importáló országok. Az Európai Unió területén ezt egységesen szabályozzák. Az érintett régiókból tilos a kiszállítás, azonban a betegség által nem érintett, úgynevezett „nem korlátozott terület”-ről származó állatok, termékek importját, transzportját nem akadályozhatnák az unió tagállamai. Ezzel szemben mégis azt látjuk, hogy csak az élő állatok transzportját engedélyezik a legtöbb szomszéd országban, és a termékeket sem engedik importálni bizonyos tagállamban, noha ezek nagy része hőkezelt, feldolgozott. A legnagyobb problémát azonban mégsem az Európai Unió országai jelentik, ha a húsmarha ágazatot nézzük. A hízóalapanyag és vágóállat exportunk, amely a húsmarha élőállat kibocsátás 90%-a, főként harmadik országba megy. Mindössze 10% kerül Európai Unió tagállamába, az összes többi a déli, vagy a keleti piacon értékesül. Főként Izrael, Libanon, Törökország és az Észak-Afrikai országok, esetleg Közel-keleti országok importálják a nagy kereskedő cégek által közvetített szállítmányokat. Sajnos jelenleg ezek az országok nem engedik az exportot. A hazai húsmarhatenyésztő egyesületek álláspontja, hogy a kormányunk és állategészségügyi hatóságunk mielőbb vegye fel a kapcsolatot ezeknek az országoknak az állategészségügyi hatóságával, és kérelmezze, hogy a korlátozás alá nem eső területekről elindulhassanak a szállítmányok. Ha ez nem történik meg, a nagy kereskedő cégek előbb-utóbb likviditási gondokkal fognak szembesülni, ami hosszú távon nemzetgazdasági problémákat is okoz.
Az állam egyelőre vállalta a felszámolás alatt álló telepek kártalanítását, beleértve az állatok, az eszközök értékének térítését, sőt még a munkabérek, járulékok kifizetésében is segítséget nyújt.
Egyelőre csak bízhatunk benne, hogy megáll a betegség terjedése, mert ha nem, az felbecsülhetetlen kárral járna az ország szarvasmarha, juh, kecske és sertéstenyésztésére nézve, valamint a magyar élelmiszerellátásra és nemzetgazdaságra is nagyon súlyos nyomást gyakorolna.
De legyünk pozitívak! Ha mindenki betartja az előírásokat, főleg a fertőzött telepek, megfigyelési körzetek lehetőség szerinti elkerülését, a dögkutak és ártalmatlanítási területek „bejárásának tilalmát”, illetve ha a védelem szakszerűen, és még a mostaninál is szigorúbban folytatódik, akkor van esély a „vírus feletti győzelemre”. Tegyünk meg mindent ennek érdekében, hiszen ez közös érdekünk, ez egész Magyarország érdeke!
dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
