Magyarország az élelmiszerpazarlás elleni fellépés egyik élharcosa, ezért 2030-ig felére kívánjuk csökkenteni az élelmiszerhulladék mértékét - jelentette ki dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, valamint a magyar EU-elnökség közös rendezvényén Brüsszelben.

Dr. Ökrös Oszkár felszólalásában kiemelte, hogy Európában a pazarlás okozza az élelmiszerláncok legnagyobb fenntarthatósági problémáját, ezért Magyarország az ellátási lánc minden szintjén, így a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben, valamint a háztartásokban is jelentősen csökkenteni kívánja az élelmiszerpazarlást. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ennek érdekében 2016-ban létrehozta a „Maradék nélkül” programot, amelynek köszönhetően már több mint negyedével sikerült csökkenteni a fejenkénti élelmiszerpazarlást.

A magyar kezdeményezés 2023-ban számos nemzetközi díjat kapott, és bekerült a három legjobb uniós környezetvédelmi program közé is, amelyet az Európai Bizottság követendő gyakorlatként ajánl más országok figyelmébe.

A figyelemreméltó eredmények ellenére még mindig mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente, ami Szeged, Miskolc és Győr együttes lakosságának egy évi táplálékának felel meg. Ennek ellenére Magyarországon még így is jóval kevesebb a pazarlás az európai átlagnál: az Európai Unióban éves szinten több mint 58 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami a nyilvánvaló anyagi és etikai szempontokon túl környezeti szempontból is fenntarthatatlan, hiszen ez a mennyiség egyben 252 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és mintegy 342 milliárd köbméter víz elvesztését is jelenti.

A magyar kormány mindezekre figyelemmel elkötelezett a további hazai csökkentés mellett, és 2030-ra meg kívánja felezni az élelmiszerhulladék mennyiségét a kiskereskedelemben és a fogyasztók szintjén egyaránt.