Ezekre az élő környezetünkre leselkedő, sokszor láthatatlan veszélyekre emlékeztet május 12-én a Növényegészségügy Nemzetközi Napja. Csatlakozva az EFSA PlantHealth4Life kampányához a legjelentősebb növényegészségügyi kihívásokkal hívja fel a figyelmet a világnap üzenetére a Nébih.
A növénytermesztés az élelmiszer-ellátás egyik alapja: nélküle nem lehetne sem élelmiszert, sem takarmányt előállítani. A növények egészségi állapotának romlása nemcsak a termelők és a kereskedők megélhetését érinti, hanem hatással van az élelmiszerek minőségére és árára, valamint az erdők és zöldterületek állapotára is. A növényeket veszélyeztető zárlati károsítók elleni védekezés ezért kiemelt jelentőségű. Ilyen veszélyt jelent többek között a karantén besorolású amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság betegség, vagy a kiemelt záralti károsítók közé tartozó Xylella fastidiosa baktérium, a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis), valamint a japán cserebogár (Popillia japonica) is.
A folyamatos kockázat kezelésére a magyar növényegészségügyi hatóságok 2025-ben közel 39 ezer vizsgálatot és károsítófelderítést végeztek a hazai termelésben és a nemzetközi forgalomban, melyből 157 károsítót derítettek fel. Az import- és exportellenőrzések során mintegy 21.600 tételt vizsgáltak meg, melyből 57 esetben volt nem megfelelő a szállítmány.
A Növényegészségügy Nemzetközi Napján érdemes számba venni, hogy mely kórokozók és kártevők jelentik jelenleg a legnagyobb veszélyt növényvilágunkra. Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Magyarország 22 borvidékéből 21 már érintett. Az FD az emberi egészségre nem jelent veszélyt, ugyanakkor a szőlőültetvényekben rendkívüli gazdasági károkat okoz. A betegség gyors terjedésének megállításában rendkívül fontos a megelőzés, a korai felismerés és a megfelelő védekezés, ami a házi kertek esetében is elengedhetetlen.
Kiemelt figyelmet érdemel a kőrisrontó karcsúdíszbogár is, amely inváziós fajként súlyos károkat okozhat a hazai kőrisállományban. Emiatt is indokolt a Magyarországra érkező faanyag- és fa-csomagolóanyag-szállítmányok fokozott és rendszeres ellenőrzése. A japán cserebogár terjedése szintén komoly kockázat, hiszen számos termesztett növényfajt károsíthat. Növényállományunkra jelenleg a legjelentősebb fenyegetést a Xylella fastidiosa baktérium jelenti, amely több mint 700 növényfajt képes megfertőzni. A kórokozó mediterrán növényekkel könnyen behurcolható, például népszerű dél-európai üdülőterületekről, ezért kiemelten fontos a növényegészségügyi előírások betartása.
A nyári időszakban, amikor sokan utaznak külföldre, különösen fontos, hogy az utazók ne hozzanak magukkal növényeket, hajtásokat vagy magokat. Ezek között ugyanis tünetmentes, de fertőzött példányok is lehetnek, amelyek elősegíthetik a különböző károsítók hazai megjelenését és terjedését. A növények egészségének védelme egyben élelmiszereink, környezetünk és jövőnk megóvását is jelenti. Erre hívja fel a Növényegészségügy Nemzetközi Napján és a negyedik PlantHealth4Life kampányon keresztül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság és 33 ország szakmai szervezete, köztük Magyarország képviseletében a Nébih.
