Két kínai gyártó tapasztalatai szerint is hatalmas potenciál rejlik a drónok használatában, melyek révén jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás is. A DJI és a XAG a kínai piac 80%-át birtokolja, de világszerte is jelentős a piaci részesedésük. Arra számítanak, hogy idővel a mezőgazdasági drónokból származó tengerentúli bevétel várhatóan több mint duplája lesz a belföldi piac értékesítésének. A hírek szerint a kínai kormány is lehetőséget látott a légi drónokban annak érdekében, hogy csökkentsék a mezőgazdasági termelők munkaerőköltségét, és olyan iparágat fejlesszenek ki, amely képes ellátni a globális piacokat is. Éppen ezért támogatja a célzott kutatásokat.
Számos országban probléma a mezőgazdaság munkaerő hiánya, ami ugyancsak növeli a drónok, s általában a modern mezőgazdasági gépek iránti keresletet. Éppen ezért vélik úgy a szakemberek, hogy a mezőgazdasági drónok egyre inkább elterjednek, és részei lesznek a mindennapi mezőgazdasági munkálatoknak a világ számos országában.
Hol használják a drónokat? Szerteágazóan.
A permetezéshez használt merevszárnyas UAV-k (azaz ember nélküli légi járművek) egyre népszerűbbek a nagy gazdaságokban, előfordul, hogy kereslet meghaladja a kínálatot. A Forward Robotics például már a Kanadán kívüli értékesítést tervezi, jelenleg Ausztrália és az Egyesült Államok szabályozásán és logisztikáján dolgoznak, de már vannak érdeklődők Dél-Amerikából, a Közel-Keletről és Ázsiából is. Az export elsőként várhatóan Ausztráliát és az USA-t célozza meg az ottani egyszerűbb jogi szabályozások miatt.
Az amerikai Pyka startup cég hamarosan piacra kívánja dobni a Pelican nevű autonóm növénypermetező repülőgépét az Egyesült Államokban, hiszen sikerrel teljesítették a kereskedelmi engedélyhez szükséges repülési programot.
Egyre nagyobb teret hódítanak a vetődrónok, a gyártók ugyanis olyan tartozékokat kínálnak a permetező drónokhoz, amelyek költséghatékony és takarékos módját jelentik a talajtömörítés nélküli vetésnek. Az XAG két terméke esetében is teljesen különálló a repülőplatform és a hozzá kapcsolódó munkaeszköz, azaz rugalmasan tudnak váltani a permetezés, a granulátumszórás és a szántóföldi felmérés között. A szállítás és a karbantartás is sokkal egyszerűbbé válik, tovább növelve a működés hatékonyságát.
Mivel az óriásfarmokkal ellentétben a legtöbb ázsiai országban nehezek a terepviszonyok és a domborzati adottságok, s főként a kis családi gazdaságok jellemzők, a kis földterületek és a magas költségek miatt nem lehet nagy teljesítményű automatizált gépeket, így önvezető traktorokat alkalmazni. Megoldás e területen is a drón, mégpedig az a változata, amely arra is használható, hogy a rizs vetőmagját közvetlenül a földekre juttassák ki, tehát nincs szükség dugványozásra. Nem véletlen, hogy már Vietnamban (az ország a világ második legnagyobb rizsexportőre) is elkezdték a drónok használatát a rizstermesztésben. A XAG kísérletei igen bíztatóak: a drónos vetés hatékonysága teljesítménye ugyanolyan zökkenőmentes volt, mint a kézi művelet. Egy hektárt két óra alatt vetettek be 160 kilogramm maggal, ami közel 100%-os csírázást eredményezett, miközben jelentős megtakarítást értek el a vetőmagokon.
Egy izraeli startup, a Tevel Aerobotics Technologies jövőre kívánja elindítani az első kereskedelmi betakarítási szolgáltatását repülő autonóm robotjaival. Egy drón egy műszak alatt egy ember munkáját képes elvégezni, így az új rendszer, amely a nap 24 órájában működhet, jelentősen lerövidítheti a szedési időt.
