A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportja, illetve a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete elemzése szerint idén az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon. Július közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők. Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget.

Az előzetes adatok alapján 10-15 százalékkal, mintegy 3.300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban. A sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a termőterület növekedése, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be.

A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete. A többlet termésre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével - főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel - növelhető a jelenleg évi 10 kilogramm körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.

Kedvező, hogy a magyar dinnye iránt élénkült a kereslet Németországban, Lengyelországban és Csehországban is. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.

A dinnye piaca is koncentrálódik, így a sikeres értékesítés egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. Megoldást kell találni a munkaerőhiányra is.

A termelőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt - figyelmeztetnek a szakértők.