Ezt hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos lesz a helyzet.

A napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a gazdálkodók mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítanak be 689 ezer hektár területről, a termésátlag több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál.

A szója betakarítása 60 százalékon áll, jelenlegi állapot szerint az elmúlt öt év átlagánál 25 százalékkal kevesebb lesz a termés, ami várhatóan 130 ezer tonna körül alakul az év végére.

A kukorica esetében 40 százalékon áll a betakarítás, a gazdálkodók hektáronként 3,1 tonnás termésátlagot jelentettek, de a végső szám még nagyban függ a hátra lévő kukoricatáblák hozamától. A kukorica kultúrában uniós szinten is jelentős terméskiesést okozott a rendkívüli aszály, jelenleg úgy tűnik, hogy Európa a kieső termésmennyiséget importból pótolja, aminek Ukrajna lesz a jelentős forrása.

Az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik, a behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai állati takarmány, valamint ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajosnövényből havonta 200 ezer tonna import érkezik az országba. A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek kiviteli bejelentési kötelezettségét.

Feldman Zsolt közlése szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben nem szembesült a mostanihoz hasonló nehézségekkel, sem azzal, hogy a hagyományosan 5-6 millió tonnás gabonaexportőri pozícióját a következő időszakban nettó importőri pozícióra kell cserélnie.

Az őszi vetések megkezdődtek, jelentősen nőtt a vetési terület. A vetési szándékok alapján 12 százalékkal több az őszi búza vetésterülete, egynegyeddel növekszik az árpa tervezett vetésterülete a tavalyihoz képest, és várhatóan egynegyeddel csökken a repcéé.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: a mezőgazdaságnak nemcsak a csapadék hiányzott, hanem súlyos hőstressz is érte a növényeket. A folyóvizek szintje nagyon lecsökkent, az őszi növényeket többnyire az tette tönkre, hogy a talajvízcsökkenés miatt nem jutottak megfelelő mennyiségű vízhez. Petőházi szerint a termelőket megnyugtatja, hogy a kialakult nehéz helyzet kezelésében napi szinten tudnak együtt dolgozni a szaktárcával.