A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, „Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt.
Az utóbbi hónapokban egyre több félrevezető állítás látott napvilágot arról, hogy Magyarországon „erdőirtás” zajlik, ezzel kapcsolatban Zambó Péter nyomatékosította: az erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos.
Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt –, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – fogalmazott az államtitkár, aki kifejtette: a magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell – nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító.
A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása – közölte Zambó Péter.
Emlékeztetett arra, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett „Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Ezek egyike a Nyírerdő Zrt., amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.
Az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nemhogy nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét három hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen „ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét.
A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára – szögezte le az államtitkár, aki úgy vélekedett: „Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk”.
