Magyarország az egyik legsúlyosabban érintett térség a JRC júliusi MARS-jelentése szerint. A június végi és július közepi hőhullámok nemcsak a nyári kultúrákat terhelték meg: az őszi vetésű növényeknél is rontották a terméskilátásokat.

A jelentés lényege egyszerű: ahol a hőség alacsony talajnedvességgel találkozott, ott gyorsan romlott a növényállományok állapota. A JRC Magyarországot és Nyugat-Romániát külön is kiemeli, de a legerősebb hatásokat Magyarországon azonosítja. Nálunk az intenzív hőség tovább apasztotta az eleve alacsony talajnedvességet, és súlyosbította az aszályt.

Ez már nem csak időjárási helyzetkép. A MARS-jelentés terméskilátásokat is közöl, ezért a gazdaságok számára a betakarítás, az értékesítés és a következő döntések szempontjából is fontos jelzés. A forró, száraz időszakok az őszi kultúráknál lerövidítették a szemképződési időszakot és előrébb hozták az aratást, a tavaszi és nyári növényeknél pedig a biomassza-képződést és a virágzást is gyengítették.

Uniós szinten az őszi növények hozam-előrejelzését 1–4 százalékkal vágták vissza, a teljes gabonatermés kilátása pedig egy százalékkal marad el az ötéves átlagtól. A tavaszi és nyári kultúráknál minden fontosabb növénynél csökkentették a várakozásokat. A legnagyobb visszavágás a kukoricát és a napraforgót érinti, 6–7 százalékos mértékben.

Az Agroinform MARS-adatokra épülő összegzése szerint Magyarország szinte minden fontos szántóföldi kultúránál a legkedvezőtlenebb európai sávba került. A magyar országos termésátlagok jellemzően 17 százalékkal maradhatnak el az ötéves átlagtól, kukoricánál pedig legalább 22 százalékos kiesés várható.

A becslések alapján repcéből 2,35 tonna/hektár körüli átlag szerepel, ami 17 százalékos elmaradás. Búzánál 4,6 tonna/hektár és 16 százalékos mínusz, őszi árpánál 4,6 tonna/hektár és 17 százalékos visszaesés látszik. Napraforgónál 2,1 tonna/hektáros átlagot és 17 százalékos csökkenést, kukoricánál 4,5 tonna/hektárt és 22 százalékos visszaesést jeleznek az adatok.

A mostani helyzet súlyát az adja, hogy nem egyetlen növényről van szó. Az őszi vetések a szemképződés és a kényszerérés oldaláról sérültek, a nyári kultúráknál pedig a virágzás, a termékenyülés és a biomassza-képződés került nyomás alá.

A gazdálkodók számára ez a szezon mérlegét több ponton is befolyásolhatja. A betakarítható mennyiség mellett a minőség és az értékesítés időzítése is érzékenyebb kérdéssé válhat. A JRC arra is figyelmeztet, hogy a forró, száraz körülmények fennmaradása további hozamcsökkenések kockázatát növeli Nyugat-Európában.

Magyarország esetében a júliusi MARS-jelentés fő üzenete világos: az idei terméskilátások több meghatározó szántóföldi kultúrában is gyengébbek az átlagosnál, és a hőség-vízhiány párosa egyszerre érinti az őszi és a tavaszi vetéseket.