A cikkben Kis Anna meteorológus hangsúlyozza: az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog kialakulását. 2012-ben például a becslések szerint nagyjából 168 ezer új melanomás eset volt tulajdonítható a túlzott UV-sugárzásnak: ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki. A sugárzás összefügg a bőr idő előtti öregedésével is, bár „megfelelő mértékű kitettség esetén”, az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, mert fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti.

A klímaváltozás miatt olyan mértékű UV-sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva. Számos halfaj lárvája például érzékeny az UV-sugárzás okozta károkra. Így ha felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése.

Az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.

Az UV-B sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is, emellett hajlamos felgyorsítani a bomlási, „degradációs” folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve. A magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.