Bár ezek – főként éhgyomorra fogyasztva – gyomorbántalmakat okozhatnak, összességében a retket az egészségre kifejezetten kedvező hatású zöldségfélék közé sorolják. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, a népi gyógyászatban pedig emésztést segítő, köhögéscsillapító, antibakteriális hatása miatt is ajánlják fogyasztását.

Hónapos retek ősszel
A tavasszal szívesen fogyasztott apró, piros gumójú hónapos retek a nyári hosszú nappalok és a nagy meleg hatására gyorsan magszárba megy, ezért termesztése nyáron nem lehetséges. Ugyanakkor a nyár végéhez közeledve, ősz elején már ismét vethető, magszár képződésével nem kell számolni. Vetését, ahogyan tavasszal is, csak sekélyen szabad végezni, mivel ha mélyre vetjük, a retek nem gömb alakú termést fejleszt, hanem megnyúltat. A sekélyen (1,5–2 cm-re) vetett mag azonban nyáron – a tavaszi vetéssel ellentétben – gyorsan kiszáradhat, ezért az elvetett magokat a csírázásig fóliával lehet takarni, ami biztosan megtartja a talaj nedvességét. A hónapos retek őszi vetése és termesztéstechnológiája többnyire megegyezik a tavaszi vetés technológiájával.

Japánretek (jégcsapretek)
A japánretek tenyészideje 50–70 nap. Jégcsap vagy hengeres alakú, színe fehér. Hosszúsága 20–25 cm-től 50–60 cm-ig terjed. Nem pudvásodik és nem fásodik, közepesen tárolható. A japán retek őszi termesztését úgy kell terveznünk, hogy keléskor és az azt követő első hónapban nem mehet hosszabb időre 15 °C alá a hőmérséklet, emellett arra is figyeljünk, hogy bár a levelek kisebb fagyokat elbírnak, de a gyökerek növekedéséhez minimum 10 °C szükséges. A jégcsapretek szervestrágyázást nem igényel, de termesztésénél fontos a mély talajművelés, ellenkező esetben a termésünk deformált lesz. A jégcsapreteknél bakhátas termesztést alkalmazunk, a bakhátakon általában ikersoros elrendezést alakítunk ki, melyben a sor- és tőtávolság a répatesttől függően 30–40 x 10–25 cm. A hőmérséklettel szemben nem igényes, a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli, a 13 °C körüli hőmérséklet mondható számára ideálisnak. Vízigénye változó; a tenyészidő elején tömegéhez képest több vizet hasznosít, mint a tenyészidő második felében. A kései esőzések vagy a betakarítás előtti öntözés a tárolhatóságot nagymértékben rontja, a termések felrepedését válthatja ki.

Fekete retek
A fekete retek nagyon sokrétűen felhasználható fajta. Mérsékelt fogyasztása kedvezően hat az emésztési zavarok megszüntetésére, és étvágygerjesztőnek is ajánlott. Két formáját ismerjük: a fekete hosszú téli és a fehér gömbölyű téli retket.

Fekete hosszú téli retek: alakja hosszú, henger alakú, színe fekete, vége hegyes vagy kerekded.

Fehér gömbölyű téli retek
Nagyon mutatós retekfajta, szép, fehér húsa igen ízletes, beltartalmi értéke nagyon magas. Termesztésének igényei, felhasználásának, elkészítésének módjai szinte teljesen azonosak a fekete gömbölyű téli retekével.

Az őszi-téli fajtákat legkorábban július végén, de inkább augusztus elején-közepén szoktuk vetni, így október végére, a nagyobb fagyok beállta előtt már betakaríthatók. Tenyészterület-igényük lényegesen nagyobb, mint a hónapos fajtáké: a sortávolság 35–40 cm, a tőtávolság 10–15 cm, a vetésmélység 2–2,5 cm. Száraz augusztusi időjárás esetén a vetést követően gyakran, kis vízadagokkal öntözzük, később nagyobb adagot, 20-30 mm-t (négyzetméterenként 20-30 litert) is alkalmazhatunk. A tenyészidő elején, amikor még nem takarja a talajt a lombozat, gyakran kell gyomlálni, kapálni. Felszedésük ásóval történik. A sárgarépához hasonlóan pincében, nedves homok között tárolhatók, rövidebb időre homok nélkül is.

Piaci lehetőségek
Összességében elmondható, hogy az ősz folyamán a legkeresettebb a jégcsapretek, valamint a fekete retek. Vannak próbálkozások a hónapos retek őszi termesztésével, de az ára alacsonyabb a kora tavasszal termesztett hónapos retekénél. A vásárlók ilyenkor már a tárolásra is alkalmas retekfajtákat részesítik előnyben.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza