Ezek a növények javíthatják a talajbiológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait, ezáltal hatással vannak a növények tápanyag-gazdálkodására is. Kedvezően hatnak a porozitásra és a víztartó képességre közvetve elősegítve a gyökérfejlődést („biológiai ekeként” teljesítenek a tömör talajokon), megakadályozva ezzel a talajszerkezet leromlását, végső soron az erózió és a termékenységvesztés veszélyét Az ökológiai másodvetések gyökérnövekedése altalajlazító hatású, ezért a tápanyag-felhasználás növelésének egyik lehetőségének tekinthető. Három éven át tartó kísérletinkben kiemelten foglalkoztunk ezeknek a növényeknek talajlazító hatásával (1. kép).
1. kép Kísérleti parcellák
A talaj állapota a különböző rétegekben (10, 20, 30 cm stb.) számszerűen helyszíni mechanikus ellenállásméréssel állapítható meg. Mi a fizikai tulajdonságok vizsgálatára Penetronik típusú penetrométert (nyomószonda) használtunk (2. kép). Jelenleg ez a leggyakrabban használt műszer a talaj tömörödésének és szilárdságának helyszíni mérésére, segítségével regisztrálni lehet a talaj mechanikai ellenállását. A készülék adatgyűjtő egysége lehetővé teszi a mérési eredmények közvetlen leolvasását, a sorozat méréseket és az eredmények számítógépes feldolgozását. A mérési pontok földrajzi koordinátáit DGPS segítségével határozza meg.
2. kép: Penetronik típusú penetrométer
Az első évben 21 növényfaj vizsgáltával kezdtük, majd a harmadik év végére jutottunk el a legkedvezőbb eredményeket mutatókból három vetőmag keverékhez (1. diagram). Azt vizsgáltuk mi történik, ha nem csak a kötelező 60 napig, hanem hosszabb ideig – jelen esetben 4 hónapig - is fent hagyjuk a növényeket.
A következők keverékeket alkalmaztuk:
„A” magkeverék
- 30 % Fekete Zab
- 40 % Cirok
- 30 % Pohánka
„B” magkeverék
- 20 % Fekete Zab
- 30 % Négermag
- 50 % Pohánka
„C” magkeverék
- 60 % Pohánka
- 40 % Négermag
1. diagram: Vetőmagkeverékek hatása a talaj ellenállására
Megállapítást nyert, hogy a talaj felső rétegeit valamennyi keverék lazította, mélyebb rétegekben viszont szignifikáns különbséget nem találtunk a kontrollhoz képest. Valószínűsíthető, hogy a növényfajok fejlődő gyökereinek tulajdonítható talajlazító hatás okozta a felsőbb rétegekben a kedvezőbb porozitást. Mivel ezeknek a növényeknek a kiterjedt gyökérzete rendkívül hatékony a talaj lazításában hozzájárulnak a talajok víz és levegőgazdálkodásának optimalizálásához. A lebomló gyökerek elősegítik a biológiai aktivitás növelését és ezáltal a talaj humusztartalmának emelkedését.
Köszönetnyilvánítás:
A kutató munka a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása” című (VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 kódszámú) pályázat támogatásával készült. Pályázat azonosítója:1866166503
László Zoltán1 - Czakó Antal1 - Hoch Szilasi Zsanett - Kocsis István Attila1
1Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet
4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Laszlo.zoltan@agr.unideb.hu
