Az új genomikai technikák szabályozása már közvetlenül a vetőmagpiac jövőjéről szól. Ha az uniós rendelet véglegesen átmegy a döntéshozatali folyamaton, néhány éven belül olyan fajták jelenhetnek meg nagyobb számban a piacon, amelyek célzott nemesítési eljárásokkal készültek.
Az NGT lényege, hogy a növények örökítőanyagában célzott módosításokat lehet végrehajtani. A szabályozás nem azonosan kezelné ezeket a technikákat a hagyományos GMO-kal: külön kategóriába sorolná azokat az NGT-növényeket, amelyek tulajdonságai a hagyományos nemesítéssel is elérhető eredményhez hasonlíthatók.
Ez a különbségtétel a gyakorlatban a fajtafejlesztés tempóját érintheti leginkább. A gyorsabb nemesítési folyamat különösen ott lehet fontos, ahol a termelés már most is erős alkalmazkodási kényszer alatt áll: aszálytűrésben, betegség-ellenállóságban, tápanyag-hasznosításban vagy termésbiztonságban.
A gazdálkodó szempontjából azonban nem a technológiai elnevezés lesz a döntő, hanem az, hogy milyen vetőmag kerül elé. Milyen tulajdonságot ígér, milyen feltételekkel használható, hogyan lesz jelölve, kapcsolódik-e hozzá szabadalom vagy licenc, és elfogadja-e azt az adott értékesítési piac.
Az új rendszer ezért nemcsak agronómiai, hanem piaci kérdés is. Ha több NGT-alapú fajta jelenik meg, az bővítheti a kínálatot, de közben erősítheti a nagyobb nemesítőcégek szerepét is. A szabadalmi háttér és a vetőmagok elérhetősége különösen fontos lesz a kisebb szereplők, a vetőmag-előállítók és a termelők számára.
A jelölés szintén érzékeny pont. A jelenlegi irány szerint az NGT-1 kategóriába tartozó növényekből készült termékeket nem kellene külön jelölni, a vetőmagokat és más szaporítóanyagokat viszont igen. Ez a gazdáknak adhat támpontot a döntéshez, de a nyomon követhetőség gyakorlati részletei még kulcskérdések maradnak.
Az ökológiai termelésben várhatóan továbbra sem lehet NGT-növényeket használni. Ez különösen azoknak a gazdaságoknak fontos, amelyek bio-, GMO-mentes vagy külön piaci elvárásokhoz kötött értékesítési irányban dolgoznak. Számukra a fajtaválasztás mellett a dokumentálhatóság és az ellátási lánc átláthatósága is felértékelődik.
A következő években tehát a vetőmagvásárlás még tudatosabb döntéssé válhat. A termőképesség és a termesztéstechnológiai ajánlás mellett egyre fontosabb lesz a fajta jogi státusza, jelölése, piaci elfogadottsága és hosszabb távú kockázata.
Az NGT-szabályozás nem egyik napról a másikra írja át a magyar növénytermesztést. De ha a szabályozás életbe lép, a fajtaválasztás mögött több lesz a háttérkérdés, mint korábban. A gazdaságoknak nemcsak azt kell majd nézniük, mit tud egy új fajta a táblán, hanem azt is, milyen feltételekkel illeszthető be a saját termelési és értékesítési rendszerükbe.
Kováts Viktor
