A csemegekukorica és zöldborsó termelése évek óta komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a klimatikus viszonyok kedvezőtlenné válása és a piaci környezet változása miatt. Ezek a tényezők már komoly fenyegetést jelentenek az alapanyag-biztonság és a termékpálya működése terén. Ezek a jellemzők is motiválták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézetét, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot, hogy szakmai konferenciát szervezzenek, melyen a zöldség-gyümölcs ágazat meghatározó termékpályájának helyzetével, kihívásaival, valamint az egyensúly megteremtésének és a hatékonyság növelésének lehetőségeivel foglalkoztak.
A rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya versenyképességének lehetőségeiről és az ágazat szabályozásáról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az ipari zöldségkultúrák 2023-tól magasabb támogatási összeget kapnak a termeléshez kötött támogatási jogcím keretében, ezzel is jelezni szeretnék a komoly szaktudást, technológiai fegyelmet és odafigyelést igénylő növények termesztésének fontosságát
Az államtitkár szerint a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya az a termelői és feldolgozói közösség, ahol leginkább egymásra utaltak a gazdaság szereplői, miután ezen termékek 90-95 százalékát a termelők szinte kizárólag a hűtő és konzervipar számára tudják értékesíteni. A kormány az elmúlt években komoly hangsúlyt fektetett a feldolgozóipar korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, és ez az irány a következőkben is megmarad – ígérte az államtitkár, akinek meggyőződése, hogy a termelők számára a feldolgozóipar erősítése a biztonságos értékesítés lehetőségét jelenti. Éppen ezért jelentős, és a gazdálkodók számára kulcskérdés, hogy 2027-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a szaktárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelést segítő támogatására. Ennek révén a gazdálkodók is új precíziós eszközöket vásárolhatnak, öntözésfejlesztési beruházásokat hajthatnak végre. Érdemes tehát a meglévő nehézségek ellenére is 2027-ig tervekkel készülni, hogy beruházásaikat a támogatások segítségével meg tudják valósítani.
Még jelenleg is nyitott az öntözési közösségek számára biztosított felhívás, amelyre 2023. június 30-ig lehet pályázni. Az öntözés kapcsán fontos, hogy az új uniós ciklusban a termeléshez kötött támogatásoknak összhangban kell lenniük a víz keretirányelvvel, amit a hatóságok kötelezően ellenőriznek majd. A támogatásnak nem feltétele, hogy az adott területet öntözzék, de ezt a tényt az egységes kérelembeadáskor jelezni kell.
Az államtitkár előadásában kitért a magas hozzáadott-értékű termékpálya ígéretes jövőjére. Megfogalmazása szerint az ágazat jelentős fejlesztés előtt áll, a kormány pedig támogatja az erőforrás optimalizálását, a hatékonyabb termelést segítő beruházások megvalósítását.
