Jelen esetben is a földelést szimbolizálja, arra utal, hogy az életünk alapja a termőföld, a talaj, melynek védelme és ápolása jövőnk záloga. A színeknek is jelentése van: a zöld a természetességre utal, a sárga pedig a napfényt és az életet szimbolizálja. 

Az elmúlt egy év során számtalan gyümölcstermő növényt ültettem, ám mielőtt ezt megtettem volna, alaposan tanulmányoztam a területet. A tényleges munkák megkezdése előtt ez körülbelül egy évet vett igénybe.

Megfigyeltem, hol alakulnak ki spontán szamóca ligetek, hol kelnek maguktól, vadon a vadalma, a vadcseresznye, a vadkörte magoncok. Ezeket óvom és megőrzöm, a fauna szerves részei lesznek.

Viszont az általam ültetett növényfajokat aszerint válogattam össze, hogy illeszkedjen ehhez a természetesen kialakult növényegyütteshez. Ahol a vadalmák nőttek, almafákat ültettem, számos fajtát. Ahol a vadcseresznyék bukkantak fel, oda különféle cseresznyék kerültek. Régi magyar tájfajtákat használok, melyek nem érzékenyek betegségekre. Mogyorókat is ültettem azon helyekre, ahol vadon is nő. Bogyós gyümölcsök rengeteg fajtáját ültettem a hűvös, árnyas helyekre, erdőszélre.

Igyekszem mindent a termőhelyi optimumában elhelyezni, hogy a lehető legjobban érezze magát, ezáltal vitálisan tudjon fejlődni. Ez ugyanis az egészséges növény meglétének első mérföldköve és alapja.

Metszést egyik gyümölcsfán vagy bokron sem alkalmazok, minden aszerint nőhet, ahogy a természete és genetikája diktálja. A célom ugyanis más, mint a hagyományos gyümölcstermesztésben. Itt én alkalmazkodom a növényekhez és nem fordítva.

Az ültetett növények fajtáját és számát tehát maga a terület határozza meg. Olyan növényeket ültetek, amelyek adott talaj és mikroklíma tényezők között eredményesen fejlődhetnek. Természetesen új fajokkal is kísérletezem, kíváncsiságból ültettem például mézbogyókat, pisztáciát, pekándiót, kivit. Figyelembe veszem ugyanis a klímaváltozást, mely olyan növények termesztését is lehetővé teheti, amelyek eddig nem érezték jól magukat nálunk. Elképzelhető, hogy ezek a növények is eredményesen termeszthetővé váltak, ugyanis számos hazai példa támasztja ezt alá.

Végsősoron mindez az erdőkert biodiverzitását növeli, és közvetve az éléskamrámban lévő ételek számát. Célom ugyanis, hogy ez a kert ne egy munkahely, hanem élettér legyen.

Következő cikkünkben ez fejtem ki bővebben.

Molnár Zoltán