Mocz András a zalai Gelsén az Országfásítási program keretében két öthektáros friss telepítés kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint kétmillió hektárnyi erdő szerepel az erdészeti és a földhivatali nyilvántartásban, ami Magyarország területének 23,8 százalékát teszi ki. A zártkerteket, családi kerteket, parkokat vagy az utak menti fásításokat is együttvéve ez az arány 25,4 százalék, amit a kormány 2030-ig 27 százalékra kíván bővíteni.
Ezt szolgálja a 2019-ben indított Országfásítási program - ennek része az újszülöttek erdeje is -, amelynek keretében együttesen több mint 2.000 hektár erdőt telepítettek az elmúlt öt évben. A forrást ehhez az Energiaügyi Minisztérium biztosítja, évente 2 milliárd forintot, amivel az erdei iskolák programjához is támogatást nyújt.
Megindultak emellett a településfásítások is, amelynek során idén tavasszal mintegy 280 település kap szaporítóanyagot. Ebben a programban az elmúlt öt évben 70 ezer fát ültettek el, ez most tavasszal még 7 ezerrel gyarapodik, de év végéig 100 ezerre emelkedik az újonnan telepített fák száma, ami együttesen 500 hektár erdőterületnek felel meg. A településfásítási program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása.
A belterületi fásításokon kívül külterületen, a magántulajdonban lévő termőföldeken is történik erdőtelepítés a Vidékfejlesztési program, illetve az uniós közös agrárpolitika keretében, és összesen 64 milliárd forint áll erre rendelkezésre. További 80 milliárd forintot biztosítanak a korábban telepített erdők fenntartására, gondozására, ápolására, továbbá a gazdák jövedelempótlására.
Folynak az erdőtelepítések a magántulajdonba került szántókon és legelőkön is, ezeken öt év alatt 37 ezer hektár új erdőt telepítettek, amihez tavaly 7.700 hektár adódott még. Mindezek a számok azt jelzik, hogy az embereknek az erdőtelepítés mint alternatív földhasznosítás egy lehetőséget ad a megélhetésre, hiszen 12 éven keresztül járadékot kapnak.
A városi erdőprogram mintaprogramként indult el Sárváron, Balatonfüreden, Tatán, Budapesten és Kecskeméten. Szívesen látogatják az emberek az erdőket, a Covid-járvány idején az erdők látogatottsága 30-35 millióról 45-50 millióra emelkedett, mert maga az erdő a gazdasági, védelmi funkción felül közjóléti szerepet is betölt.
Az Újszülöttek erdeje programban az erdészeti állami társaságok már több mint négymillió fát ültettek el és 620 hektárnyi erdőt hoztak létre, a mintafásítási programban pedig több mint hétmillió fát ültettek el.
Magyarország erdőterülete tehát nem csökken, hanem emelkedik és a törekvés az, hogy ezek az erdők egészséges állapotban maradjanak, és az is cél, hogy a klímaváltozás negatív hatásait ki lehessen védeni. Külön figyelmet fordítanak a mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására is, amelyek abban segítenek, hogy az agrár területek hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Ebben a kezdeményezésben az agrártárca partnere egyebek mellett a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank is.
Az Országfásítási program keretében Gelse határában, valamint Ligetfalván összesen 80 ezer csemetét ültettek el a közeli napokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy óvjuk, védjük a környezetünket, ami mindannyiunk közös érdeke. Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy az elmúlt hét évben 19 helyszínen mintegy 30 erdőrészletben végeztek erdőtelepítést több mint 73 hektáron. Ehhez 577 ezer csemetét és 2.800 kilogramm makkot használtak fel. Gelsén és Ligetfalván is öt-öt hektár nagyságú telepítést végeznek ezen a tavaszon. Ligetfalván az újszülöttek erdeje program keretében több mint 40 ezer csemetét ültettek. Gelsén egy speciális, nehéz adottságú területen ültettek cser- valamint nyárfacsemetéket, amit madárcseresznyével, vadkörtével és vadalmával vegyítettek, a területet pedig vadkárelhárító kerítéssel vették körbe.
A szakember jelezte: a térségben és az erdőgazdálkodásban is jellemző, hogy erre a nehéz fizikai munkára nehéz embert találni, ezért az erdőtelepítést nagy részben már gépi ültetéssel végzik.
*
Győr-Moson-Sopron vármegye is aktív részese a fásítási programnak, 2020 óta 5.775 fát ültettek el, a tavaszi szezonban pedig további 230 fát szállítanak ki vármegyeszerte. A mostani ültetési szakaszban 20 közönséges nyír, 27 korai juhar, 16 amerikai hárs, 17 magas kőris és 30 kislevelű hárs mellett 120 gömb szivarfa kerül ki a települések utcáira.
A nagyszabású fásítási program – mint a fentiekből is kiderült – nem áll meg a települések határainál. A támogatási rendszer nemcsak az új erdők telepítését segíti, hanem az ültetés utáni gondozását is. Az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdő létrehozására vagy ipari célú fás ültetvények telepítésére és a gazdálkodók a telepítést követően még 12 éven keresztül kompenzációban részesülnek a kieső mezőgazdasági jövedelem után.
