Ezeket a gondolatokat a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében február 10-én lezajlott Erdészeti Tudományos Konferencián fogalmazták meg. A rendezvény helyszíni és online részvétellel zajlott, több mint ezer tudós, kutató és a gyakorlatban dolgozó erdész szakember részvételével, s a környezetünk, társadalmunk és gazdaságunk alakulásában meghatározó szerepet játszó erdeink fenntartható kezelésével foglalkozott.
A konferencia egyik legfontosabb témája a klímaváltozás és az erdők kapcsolata volt. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára megfogalmazása szerint a magyar kormány a klímasemlegességi célok elérésében kiemelten fontos eszközként tekint az erdőkre, ennek érdekében indította az országfásítási programot és védi a meglévő erdőállományt. Úgy vélekedett, hogy a hatalmas szakmai érdeklődés is bizonyítja: létezik az a hazai erdészeti, természetvédelmi szaktudás, amely garancia az erdők fenntartható kezelésére.
Szükség van az erdőkkel kapcsolatos felsőoktatás megújítására, amelyet a teljes szakmai közösség – a tudomány és a gyakorlat, a vállalati szféra – összefogásával kell megtenni – jelentette ki Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, aki utalt ara, hogy megkezdték a munkát. Elmondta: ez a konferencia fontos állomás ebben a folyamatban, hiszen az elhangzó száz előadás és az ezer résztvevő komoly eredmény.
Dr. Somogyi Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója leszögezte: a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célok eléréséhez szükség van a meglévő erdők elnyelési kapacitásának megőrzésére és az erdőterületek jelentős növelésére, egyúttal nagy hangsúlyt fektetve az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának aktív segítésére is.
Mivel az erdők a klímaváltozás miatt folyamatos nyomás alatt állnak, paradigmaváltás nélkül nem ellensúlyozhatjuk a negatív hatásokat. – Ezt már Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója és Prof.dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete igazgatója fogalmazták meg előadásunkban. – Úgy vélik, az erdők ellenálló- és regenerációs képességének növeléséhez, immunrendszerük erősítéséhez a kulcs a biodiverzitás megőrzése, növelése és ha kell, helyreállítása, proaktív erdővédelmi beavatkozásokkal.
A plenáris előadásokat az erdészeti ágazatot átfogó nyolc szekcióülés követte, amelyekben az erdőgazdálkodás, az erdőleltározás és erdőleírás, az erdővédelem, a környezetvédelem és környezeti nevelés, a geomatika, a klímaváltozás, a műszaki, ökonómiai kérdések, az ökológia, a természetvédelem és végül vadgazdálkodás kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Számos előadásban találhattunk példát – az új egyetemi működési modellnek megfelelően – a gyakorlat és a tudomány összekapcsolására. Így a Klímaváltozás szekcióban a Soproni Egyetemen folyó fejlesztési munkát ismerhettük meg, amely az erdőállományok változatosságát és kedvező mikroklimatikus viszonyait megőrző és fejlesztő erdőgazdálkodási döntések támogatására szolgál majd, hiszen mivel az érzékeny erdőállományok kiválasztása, stabilitásuk elősegítése kulcskérdés a megváltozott környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban.
