2026 első negyedévében több műtrágyát vásároltak a gazdák, de a forgalom szerkezete tovább tolódott az egykomponensű termékek felé. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a közvetlen termelői értékesítés 563,6 ezer tonna volt, 7,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A bővülést főként a nitrogénműtrágyák húzták. Az egykomponensű termékekből 500,1 ezer tonna fogyott, míg az összetett műtrágyákból 57,1 ezer tonna. Ez 90:10-es arányt jelent az egykomponensű készítmények javára. Az értékesített NPK-hatóanyag 177,2 ezer tonnát tett ki, ezen belül a nitrogén aránya 86 százalékra nőtt.
A legtöbbet továbbra is mészammon-salétromból értékesítették: ebből 261 ezer tonna került a gazdaságokhoz. Az összetett műtrágyák visszaesése azt mutatja, hogy sok gazdaság óvatosabban, célzottabban költ tápanyag-utánpótlásra.
Az árak éves összevetésben összességében nem mozdultak el érdemben, de negyedéves alapon több terméknél már emelkedés látszott. A karbamid, a MAS és a folyékony nitrogénműtrágyák drágulása a következő beszerzési döntéseknél is szempont lehet.
A számok nemcsak inputpiaci adatként érdekesek. A műtrágyavásárlás jól jelzi, hogyan reagálnak a gazdaságok a költségnyomásra, a terménypiaci bizonytalanságra és az állományok aktuális tápanyagigényére. A következő hónapok kérdése az lesz, tartós marad-e a nitrogénközpontú beszerzési szerkezet.



























