Az agrártárca vezetője szerint az állatorvosok egyszerre óvják az állatok és az emberek jólétét, kulcsszerepet játszanak a környezet védelmében, a kutatásban, az élelmiszerbiztonságban és a közegészségügyben. Kiemelte: csak egészséges állatállományból készülhet biztonságos és jó minőségű élelmiszer, így az sem véletlen, hogy a szakma figyelme egyre inkább az élelmiszerlánc biztonsága felé fordult.
Mint mondta, a globalizált világban és a gyorsan változó élelmiszertermelés korszakában még inkább felértékelődött az állategészségügy jelentősége, így az állatorvoslás nemzetgazdasági jelentőséggel bír. Az állatorvosok szakértelme stratégiai erőforrás is, hiszen hozzájárul a külkereskedelem egyensúlyához, a gazdasági növekedéshez és a nemzetközi kapcsolatok megerősítéséhez, így az állategészségügybe fektetett tudás és erőforrás megtérül.
Az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégibb állatorvosképző intézménye, amely ma is őrzi hazai és nemzetközi tekintélyét.
A miniszter szerint a magyar felsőoktatás a világ élvonalában van. Az elmúlt évtizedben mintegy 600 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a felsőoktatásban, a következő években pedig további 1.300 milliárd forint jut erre a célra.
Nagy István kifejtette: nagy jelentőséggel bír, hogy egyre több fiatal választja az agrárképzéseket. Ezen a területen közel 30 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
Kitért arra is: az új betegségek, kórokozók megjelenése folyamatos kutatást és felkészülést igényel. A tudományos eredmények segítik a diagnosztikai módszerek és vakcinák fejlesztését, és beépülnek a járványvédelmi intézkedésekbe. Ezért utóbbi sikere nemcsak a megfelelő igazgatási döntéseken, hanem a tudományos és gyakorlati tapasztalatok integrálásán is múlik.
A tárcavezető kijelentette: az állatorvosi képzés és kutatás színvonala fontos mérce, és ennek a mércének felelt meg az ország, amikor tavasszal sikeresen megfékezték a ragadós száj- és körömfájás járványt, amiért a magyar állategészségügy nemzetközi elismerést vívott ki. Egyúttal köszönetet mondott az egyetem vezetésének, a hallgatóknak, hogy tevékenyen vettek részt a járvány leküzdésében.
Sótonyi Péter, az egyetem rektora arról beszélt, hogy az intézmény közel kétszázötven éve töretlenül vallott alapelvei nem változtak: olyan állatorvosokat képeznek, akik az állatorvosi hivatás bármely területén megállják a helyüket.
Az egyetemen az elmúlt időszakban számos jelentős fejlesztés történt, és a megújulás folyamata még nem ért véget, a rekonstruált épületek „újra régi fényükben ragyognak”, de falai között már a huszonegyedik század technológiai színvonala rejlik. A tanévnyitón a rektor köszöntötte az 50, a 60 és a 65 éve végezetteket. Mint mondta, ők élő tanúi egy kornak, amikor a hivatás nem csupán szorgalmat, hanem bátorságot, jellemet és olykor civil kurázsit is kívánt. Értékrendjük ma is példát mutat a fiatal hallgatóknak.
A rektor szerint az állatorvosi hivatás nem csupán szakma és megszerzett tudás, hanem küldetés és szolgálat is. Ez különösen jól látható olyan időszakokban, mint a mostani, amikor újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa. „Ebben a helyzetben az állatorvos szerepe nem áll meg a rendelő ajtajánál, hiszen ő az, aki megfigyel, dönt, irányít, kommunikál az idő- és társadalmi nyomás alatt” - tette hozzá, s büszkeséggel tölti el, hogy az egyetem felsőbb éves hallgatói is aktívan részt vállaltak a járványügyi védekezésben.
