A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. közös projektje ezek kibontakozásához kíván hozzájárulni, melynek keretében a legkorszerűbb agrárdigitalizációs eszközök és smart-farming technológiák használatát ingyenesen biztosítják a térség gazdálkodói számára.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2022. április 1. óta közösen dolgozik azért, hogy a térség 99 településén elősegítsék a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetését és elterjesztését, valamint ehhez kapcsolódó képzéseket és szaktanácsadást valósítsanak meg a térségben gazdálkodók számára, „A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agrárszektor fejlesztése” című projekt keretében.

Mint arra Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a Cecén lezajlott gazdanapon rámutatott, az elmúlt száz évben nem volt olyan időszak, amikor ennyi összetett kihívással és problémával kellett ilyen rövid idő alatt megküzdeni a mezőgazdaságnak, mint napjainkban. Most tehát különösen nagy segítséget jelent, hogy a projekt keretében nyolc mezőgazdasági permetező és felmérő drónt, különféle szenzorokat, valamint az adatok kiértékeléséhez szükséges legkorszerűbb elemző szoftvereket szereztek be, amelyeket a térség gazdálkodói ingyenesen vehetnek igénybe, a hatékonyabb termelés érdekében.

A MATE szakemberei Vajtán és Cecén már végeztek terepi és drónos mintafelméréseket, melyek többek között a talajnedvességről, tápanyagellátottságról és a növények stresszállapotáról adnak előzetes információkat. Emellett elvégeztek egy komplex térgazdasági vizsgálatot is, melynek fókuszában a térség és kiemelten az itt működő agrár-vállalkozások helyzete áll. Amennyiben a projektnek köszönhetően a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jógyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program.

Mint azt Süli János országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a projekt azért is kiemelt fontosságú, mert a paksi erőművi fejlesztések kapcsán várhatóan több mint tízezer ember érkezik majd a térségbe, akiknek élelmezését a tervek szerint a környékbeli gazdálkodók segítségével oldanák meg. Ehhez – és az ideihez hasonló súlyos aszály hatékony kezeléséhez – egyaránt megkerülhetetlen a modern eszközök használata.

Varga Gábor országgyűlési képviselő szerint szintén kulcsfontosságú lökést jelentene, ha a térségi gazdálkodók az évszázados agrártapasztalatokat valóban egybe tudnák fésülni a precíziós és smart-farming technológiákkal, és tevékenységüket megfelelő vízgazdálkodás is kiegészítené.

Pálffy Károly, Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, hogy Fejér megye 2021-2027-es időszakra vonatkozó Szent István Fejlesztési Programjában szintén kiemelt hangsúlyt kapott az agrárszektor fejlesztése. Ennek keretében – a mindennapi kenyér tényleges biztosítása érdekében – a közösségek élelmiszerönellátó képességét is fejlesztenék. A kitűzött célok eléréséhez azonban elengedhetetlen, hogy a legújabb agrárdigitalizációs technológiák ténylegesen szerepet kapjanak az ágazat mindennapjaiban.

A projekt következő szakaszában a szakemberek többek között értékelik az érintett gazdaságok jelenleg alkalmazott technológiáit, talajadottságait és fejlesztési terveit, továbbá feltárják a gazdák digitalizációval és a precíziós technológiákkal kapcsolatos véleményét is.

Címlapfotó: Balázs Gusztáv