Nagy István szerint ma már nem tehetik meg a termelők, hogy ne kövessék folyamatosan az átalakulásokat, hiszen egy rövid kiesés miatt is behozhatatlan hátrányba kerülnének. Ezért is üdvözölte, hogy a magyar gazdatársadalom felismerte a technológiai újítások jelentőségét, és rájött arra, hogy az újítások a termelés hatékonyságához és a fenntarthatósághoz egyaránt hozzájárulnak.
A digitalizációból csak akkor lesz fejlődés, ha van a nyitottság a megismerésére, a gyakorlati alkalmazásra - tette hozzá. Éppen ezért a precíziós gazdálkodás terjesztését az agrártárca a saját küldetésének tekinti, a 2019-ben elfogadott Digitális Agrár Stratégia is erre alapozza a magyar agrárium nemzetközi versenyképességének javítását.
Az agrárdigitalizáció ösztönzésére a támogatási rendszert is fel kell használni. Ennek létjogosultságát a pályázói érdeklődés is igazolja, hiszen a tavaly júliusban meghirdetett, precíziós gazdálkodást támogató felhívásra a gazdálkodók 212 milliárd forint igénnyel jelentkeztek, és több mint 2600-an már meg is kapták a támogatást, összesen 193 milliárd forintot. A digitális átállást a 2027-ig tartó uniós költségvetési időszak támogatásairól rendelkező Közös Agrárpolitika (KAP) is fontosnak tekinti, hiszen az adatgyűjtés, az információfeldolgozás, az automatizálás, a robotizálás javítja a mezőgazdaság jövedelmezőségét, erősíti a termelés biztonságát, csökkenti a munkaerőigényt, hozzájárul a környezeti erőforrások, a tápanyagok, a növényvédők hatékony felhasználásához, és közben a környezetterhelést is visszafogja.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szintén úgy véli, hogy az elmúlt években elkezdődött a megújulás, azóta a magyar mezőgazdaság jelentős sikereket ért el az átalakulásban. ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nehézségek egyre összetettebbek lesznek, a természeti és a jogszabályi környezet változása folyamatosan hoz majd új kihívásokat, ezért nyitni kell a más ágazatok felé, egyre több szakember tudására és tapasztalatára lesz szükség. Szerinte a legfontosabb minden körülmények között az lesz, hogy a vállalatok, fejlesztők, agrárszakemberek együttműködéséből végső soron a termelők számára hasznos innovációk jöjjenek létre.
