Az év eleji adatok alapján átrendeződés látszik a magyar sertésexportban: kevesebb feldolgozott sertéshús ment külföldre, miközben jóval több élősertést értékesítettek a külpiacokon. Ez rövid távon értékesítési lehetőséget adhat a termelőknek, de közben felveti a kérdést, hogy a termékpálya mekkora része marad itthon.

Az AKI a KSH adatai alapján azt közölte, hogy 2026 január–márciusában az élősertés-kivitel 41,3 százalékkal, 9,4 ezer tonnára nőtt. Ezzel szemben a sertéshúsexport mennyisége 10,2 százalékkal, értéke 10,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A kivitel iránya is beszédes. Az élősertés-exportban Románia és Moldova jelent meg fontos célpiacként, miközben a sertéshús főbb külpiacai között továbbra is Románia, Olaszország, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország szerepelt. A régiós kereslet tehát megvan, de nem mindegy, hogy élő állatként vagy feldolgozott termékként jut ki a magyar sertés a piacra.

A termelők számára az élősertés-kivitel bővülése kedvezőbb értékesítési csatornát jelenthet egy nyomottabb árkörnyezetben. Ugyanakkor az ágazat egészét nézve már összetettebb a kép. Ha az állatot külföldön vágják le és dolgozzák fel, akkor a hozzáadott érték egy része is kikerül a hazai termékpályáról.

Közben a hazai árak is lefelé mozogtak. Az AKI PÁIR adatai szerint 2026 áprilisában a hazai termelésű vágósertés termelői ára 603 forint/kilogramm volt hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 20,7 százalékos éves csökkenést jelent. A darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára ugyanekkor 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóknak ezért különösen fontos, hogy az élőállat-kivitel erősödése tartós irány lesz-e. Ha a kivitel tartósan a lábon értékesítés felé tolódik, az a vágóhidak alapanyag-ellátását, kapacitáskihasználását és külpiaci pozícióit is érintheti.

A fogyasztói árakban már szintén látszott az enyhülés. A KSH adatai szerint 2026 áprilisában a rövidkaraj 10,7, a sertéscomb 9,5 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. Ez a vásárlóknak kedvező, de az ágazatnak inkább azt jelzi, hogy a sertéspiacon továbbra is erős az árnyomás.

A következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy az élősertés-export megugrása átmeneti piaci alkalmazkodás, vagy tartósabb szerkezeti változás kezdete. A sertéstartók értékesítési lehetőségei, a feldolgozók mozgástere és a hazai húságazat hozzáadott értéke egyaránt ezen múlhat.

Kováts Viktor