Nagy István ismertette, hogy az aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, azaz a hazai termőföld 20 százalékát. A búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni.

Az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött aszály veszélyhelyzeti operatív törzs az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek között szerepel a hiteltörlesztési-moratórium lehetőségének biztosítása a rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára, a gyorsabbá és rugalmasabbá tett biztosítói kártérítési folyamat, a 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keret a tömegtakarmányokhoz, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeinek 1,4 milliárd forintos támogatása és a lehetőség, hogy a termelők újból benyújthassák kérelmeiket rendkívüli vízhasználati igényükre. Az intézkedések már meg is jelentek a Magyar Közlönyben.

Azoknak, akik élni kívánnak a törlesztési moratórium lehetőségével, szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk és szeptember 1-től kaphatnak fizetési haladékot egészen 2023. december 31-ig.

A biztosítói kártérítésekhez október 31-ig kell megtenni a kárbejelentést, és a biztosítóknak 14 napon belül ki kell fizetniük az előleget. Előleg igénylésére azok a kukorica- vagy napraforgó-termesztéssel foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár eléri a növénykultúránkénti 80 százalékos kárátlagot.

Kidolgozták a koncepcióját annak a 3 milliárd forintos támogatásnak, amely a bajba jutott állattartóknak jelent segítséget a tömegtakarmányok szállítási költségeinek finanszírozásában. A minisztérium a 400 milliárd forint nagyságrendű területalapú támogatások előlegfizetését is tervezi, október közepétől.

A szakminiszter szerint a kormány jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, létrejöttek az öntözési közösségek és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Eddig 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák öntözésfejlesztésre, további  70 milliárd forintot terveztek erre a célra.