Sajnos a kevés csapadékot hozó teleket szintén száraz tavaszok követik, ezért talajaink nedvességtartalma csökken, így nem tudunk kellőképpen felkészülni az aszályos nyári hónapokra. A kevés csapadék mellett talajaink állapota is gátolja a nedvesség megőrzését.
A kötött, tömörödött talajokról elfolyó víz amellett, hogy nem hasznosul, még az eróziós hatást is növeli, a laza szerkezetű, humuszban szegény, csekély víztartó képességű homoktalajokban viszont (túl) gyorsan a mélyebb rétegekbe szivárog.
A megfelelő agrotechnikai eljárásokkal, a humusztartalom növelésével, takarónövények alkalmazásával és a kapilláris vízmozgás biztosításával a talajban lévő nedvesség nagy része megőrizhető!
A lehető legkevesebb műveléssel és annak helyes időpontjának megválasztásával is nagyban csökkenthető a párolgó felület.
A talajtakarás, az elhalt növényi részek talajfelszínen hagyása szintén segíthet a párolgás csökkentésében, miközben a gyökerek által létrehozott repedések segítik a víz talajba szivárgását.
Mindezek mellett természetes anyagok talajba keverésével ugyancsak sokat segíthetünk a talaj vízgazdálkodásán. Erre a célra kiválóan alkalmas a riolittufa, amely jó víztartó tulajdonsága mellett számos egyéb előnnyel is rendelkezik.
A riolittufa tulajdonképpen a vulkáni hamu lerakódása, mely magas mikro- és makroelem tartalom mellett előnyös szerkezettel is rendelkezik.
A talajba keverésével - köszönhetően az ioncserélő képességének - csökkenthető a talaj savanyúsága, szemcseméretéből adódóan pedig a talaj kötöttsége is.
Szerkezetéből adódik, hogy térfogattömegéhez képest 20-25% vizet is képes megkötni, ez pedig egyaránt előnyös aszályos és belvizes időkben egyaránt.
A riolittufa tehát kiegyenlítettebbé teszi a talaj vízgazdálkodását azzal, hogy csapadékos időben felveszi a többlet nedvességet, amely a mélyebb részekbe szivárogna, majd aszályos időben visszaadja azt a talajnak, illetve lazító hatásának köszönhetően segíti a nedvesség talajba szivárgását.
Szántóföldön, kertészetben is jól alkalmazható a riolittufa, a talaj felső 20 centiméteréig bekeverve, illetve ültetéskor az ültetőgödörben alkalmazva.
Jó víztartóképességére más területeken is felfigyeltek. Előszeretettel alkalmazzák földkeverékekben, de jelentős mennyiségben használják zöldtetők építésekor az alsó víztartó réteg és a felső termesztőközeg alapanyagaként.
Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a növények számára elérhető víz mennyisége mennyivel nagyobb a riolittufa esetében, mint a legtöbb mezőgazdasági termesztésbe vont talajoknál.
Vízkapacitás a riolittufában |
||||
Minta származása |
azonosító |
elérhető víz |
||
szabadföldi vízkapacitás |
holtvíztartalom |
hasznosítható nedvességtartalom |
||
Bodrogkeresztúr |
riolittufa 1 |
35,3 |
9,6 |
25,7 |
riolittufa 2 |
35,2 |
9,7 |
25,5 |
|
riolittufa 3 |
35,4 |
9,7 |
25,7 |
|
|
|
Átlag |
25,63 |
|
A hasznosítható nedvességtartalom átlaga a hazai termelőtalajokban (riolittufa nélkül) 8-14% |
A riolittufa fent említett jó tulajdonságait nem csak a mezőgazdaságban és a kertészetekben kamatoztathatjuk, hiszen a lakosság számára is elérhető füvesítés, ültetés céljára, három különböző szemcseméretben, 10 kilogrammos kiszerelésben.
A termékek megvásárolhatók lesznek a hamarosan induló webshopunkban.
Készítette: Podráczki Károly
agrármérnök
Mobil +36/70/524-3774
karoly.podraczki@colas.hu