A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesítéséből derül ez ki – remélhetőleg az utóbbi napok esőzései enyhítettek valamit a gondon.
Az összefoglaló szerint a Dunántúl nagy részén alig volt csapadékhiányos terület, az előző 30 nap során északnyugaton 40-60 milliméterrel több csapadék esett a sokéves átlagnál, a Tiszántúlon ugyanakkor 20-30 milliméterrel kevesebb. A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső. Május elején a csapadékhiány az Alföld déli részén és az ország északkeleti részén volt a legsúlyosabb.
Bár a tavaszi hónapokra ez nem jellemző, Európa több országához hasonlóan Magyarországon is jégveszélyes zivatarok alakultak ki, négy szupercella is létrejött az elmúlt hetekben. A jégkárveszély az északnyugati országrészben, valamint Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyében volt a legerősebb április utolsó és május első hetében.
Jégbejelentés ebben az időszakban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Tolna, Vas és Zala vármegyéből érkezett - közölte a NAK.
