A Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál beszámolója szerint Amszterdam tanácsának tagjai a napokban szavazták meg a helyi szabályzat megváltoztatását és a tilalom bevezetését, annak ellenére, hogy Melanie van der Horst, a tanács városi közterekért felesős tagja az érvényes reklámszerződések miatt lehetséges jogi következményekre figyelmeztetett.

A május elsejétől érvényes tilalom az utcákon elhelyezett óriásplakátokra, valamint a buszmegállókban és a buszokon kihelyezett reklámfelületekre vonatkozik. Nem érinti viszont a boltok kirakatait, ahol továbbra is megengedett lesz az érintett termékeket megjelenítő ábrázolás.

Amszterdamban a hústermékek reklámja az összes kültéri reklámfelület 0,1 százalékát, a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok reklámja pedig 4,3 százalékot teszi ki.

Hollandiában elsőként Haarlem, majd a Hága, Utrecht, Delft, Leiden és Nijmegen is hasonló, a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok mellett a húsipari termékek reklámjára vonatkozó tilalmat vezetett be 2024-ben.

Kutatások szerint az élelmiszertermelés a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért felelős, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké.

Az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.

*

A döntés nem a húsfogyasztás betiltását célozza, hanem annak felismerését, hogy a közterületi reklámok jelentős szerepet játszanak a társadalmi normák és fogyasztói szokások alakításában - hívja fel a figyelmet az India Klub Alapítvány, amely az erőszakmentes életmód és a tudatos táplálkozás kérdéseivel foglalkozik. A holland főváros lépése illeszkedik a klímaváltozás, a környezeti terhelés és az etikus élelmiszer-előállítás összefüggéseit vizsgáló nemzetközi törekvésekhez. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint az ipari állattartás az egyik legnagyobb környezeti lábnyommal járó ágazat. Egyre több kutatás mutat rá az egészségügyi és társadalmi következményekre is.

Az India Klub Alapítvány álláspontja szerint Amszterdam döntése kommunikációs és etikai kérdésfelvetés. A közterületi reklám sugallja egy adott társadalom számára a követendő értékrendet. „A valódi kérdés nem az, hogy mit eszünk, hanem az, hogy mit tekintünk magától értetődőnek” - fogalmaz Leveles Zoltán, az India Klub Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Bharata Közösség vezetője. „Az ősi védikus filozófia ahimszá-elve, az erőszakmentesség központi szerepet tölt be az évezredes kultúrában. A Gandhi által is felkarolt erőszakmentesség elve felhívás az önreflexióra. Amszterdam döntése ezt a belső párbeszédet segíti elő.”

A húsreklám-tilalom körül számos félreértés alakult ki. Többen jogi korlátozásként élik meg. Amszterdam válasza, hogy a város nem kívánja közpénzből finanszírozott felületeken népszerűsíteni a jelentős környezeti és etikai vitákat felvető termelési modelleket. Hasonló megközelítés figyelhető meg a fosszilis energiahordozók reklámjának korlátozásánál is több európai nagyvárosban.

Az India Klub Alapítvány hangsúlyozza: Magyarországon is egyre erősebb az érdeklődés a tudatos táplálkozás iránt, különösen a fiatalabb generációk körében. A növényi alapú étkezés térnyerése nem divatjelenség. Egy hosszabb társadalmi átalakulás része, amelyben az egészség, a környezetvédelem és az etikai szempontok egyszerre jelennek meg. A szervezet szerint Amszterdam példája rámutat a városok és közösségek értékrendszer formáló felelősségére. A döntés lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom újragondolja viszonyát az élelmiszer-előállításhoz, a fogyasztási szokásokhoz és az ezekkel járó felelősséghez.

Együnk műhúst? Esetleg csak növényi táplálékot? Hol lehet a határ a környezettudatosság és az élelmiszerfogyasztás között? Ön mit gondol? Írja meg nekünk! - A szerkesztő.