A gyenge szénatermés és a megduplázódott bálaár már az állattartó gazdaságok téli takarmányellátását veszélyezteti. Az Alföldön és az ország középső részén több helyen a megszokott mennyiség harmadát takarították be lucernából és réti szénából. Egyes területeken a korábbi hektáronkénti 8–12 körbála helyett mindössze 1–3 bála termett.

A jó minőségű széna ára eközben 20–30 ezer forintra emelkedett körbálánként. A hiányt importtal sem könnyű enyhíteni, mert a szálastakarmány nagy térfogata miatt a hosszabb szállítás költséges.

Az Agrárágazat összegzése szerint egyes gazdaságok már a télre félretett készleteket használják. Mások búzaszalmával vagy növényi melléktermékekkel egészítik ki az adagokat. A takarmány gyors lecserélése azonban emésztési és termelési zavarokat okozhat, ezért az átállást fokozatosan kell végrehajtani

Nemcsak kevesebb, gyengébb is lehet
A vízhiány a takarmány mennyisége mellett annak minőségét is rontja. Csökkenhet a növények cukor- és fehérjetartalma, miközben felgyorsul a fásodás. Ez ronthatja a kérődzők takarmányhasznosítását, és visszafoghatja a tej- és hústermelést.

A telepeknek ezért nem elég a bálaszámot ismerniük. A készletek beltartalma, az adagok összeállítása és a bevonható helyettesítő alapanyagok egyaránt meghatározzák, milyen termelési szint tartható fenn.

A helyzetet gépi és szervezési gondok is nehezítik. Több helyen a felbálázott széna hetekig a területen maradt a szűk gépi kapacitás, a szolgáltatók túlterheltsége, valamint a növénytermesztők és az állattartók közötti együttműködés hiányosságai miatt.

Európai szinten is szűkülnek a készletek
A takarmányhiány más európai állattartó térségeket is érint. Egy csaknem kétezer német gazdálkodó részvételével készült felmérésben mindössze 15 százalék számított elegendő saját takarmányra. További 31 százalék gyenge termést jelzett, de a meglévő készleteit egyelőre megfelelőnek ítélte.

A válaszadók 20 százaléka takarmányvásárlást, 17 százaléka állománycsökkentést tervezett. Ugyancsak 17 százalék mindkét lépéssel számolt.

Délnyugat-Németország egyes legelőgazdaságaiban két kaszálás is kiesett, a silókukorica pedig több helyen teljes termésveszteség felé tart. A lehetséges válaszok között alternatív rostforrások bevonása, a silókukorica korábbi betakarítása és az állatlétszám felülvizsgálata szerepel.

A téli készlet döntési helyzetet teremt
A hazai állattartóknak most a rendelkezésre álló takarmány mennyiségét és minőségét, valamint a téli szükségletet kell összevetniük. A késői, kényszerű beszerzés tovább növelheti a költségeket, miközben a megfelelő minőségű széna elérhetősége is romolhat.

A hiány így közvetlenül érinti a termelési költségeket, a tej- és hústermelés szintjét, végső esetben pedig a fenntartható állatlétszámot. A gazdaságok mozgásterét a készletek pontos felmérése, a pótlási lehetőségek és a takarmányozás fokozatos átalakítása határozza meg.