Az idei eseményre húsznál is több országból, több mint ötszáz kiállító érkezett Hódmezővásárhelyre, közölte Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.
Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat.
A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozóján az állattenyésztés nyolc ágazata: a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, kecske-, a baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztés és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoznak be.
Az 1994-től a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel megrendezett kiállítás egyik legfontosabb és leglátványosabb elemét a nyilvános tenyészállat-bírálatok és a fajtabemutatók jelentik, melyen a mindenkori hazai állomány legjavát láthatják a szakemberek és a közönség.
A háromnapos vásár több száz kiállítója között szerepeltek az állattenyésztési, tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi és gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek is.
A rendezvényhez minden évben kapcsolódnak tudományos és szakmai továbbképző rendezvények. Idén a haszonállat-tartásban jelentkező állategészségügyi kihívásokról tartottak konferenciát az Állatorvostudományi Egyetem előadóival. A szakember-utánpótlást segíti az agrárszakképző intézmények III. Országos Gazdászversenye is, melyet pénteken tartanak a mezőgazda napok keretében.
A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint - jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Farkas Sándor a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát. A legfontosabb hosszútávú célok között szerepel egy jövedelmező, 21. századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar megteremtése. Ezekhez a célokhoz a magyar közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadásával több mint 5.300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat fejleszteni.
A célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági fenttarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fenttarthatóbb fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430 milliárd forint megítélt támogatás szolgálta. A vidékfejlesztési célokra idén „soha nem látott mértékű költségvetési fedezet áll rendelkezésre”, csaknem 750 milliárd forint - hangsúlyozta Farkas Sándor.
Címlapfotó: Vermes Tibor
