Az Európai Unió Tanácsa elfogadta részleges tárgyalási álláspontját a 2028 utáni közös agrárpolitikáról. A dokumentum alapján célzottabbá válhatnak a gazdálkodói támogatások, nagyobb szerepet kaphat a válságkezelés, a tagállamok pedig több lehetőséget kaphatnak arra, hogy saját mezőgazdasági adottságaikhoz igazítsák az intézkedéseket.
A gazdálkodók számára ugyanakkor még nem minden kérdés tisztázott. A pénzügyi keretek, valamint a támogatások fokozatos csökkentésének és felső korlátozásának szabályai nem részei a mostani megállapodásnak. Ezekről a 2028–2034 közötti uniós költségvetés tárgyalásain kell dönteni.
A Tanács álláspontja teremti meg az alapot az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A most elfogadott dokumentum ezért fontos állomás, de még nem a következő támogatási rendszer végleges szabályzata.
Egy tervbe rendeznék a forrásokat
Az új rendszerben minden tagállam egy átfogó nemzeti és regionális partnerségi tervet készítene. Ebbe a mezőgazdasági intézkedések mellett a kohéziós, halászati, migrációs, biztonsági és szociális klímaalaphoz kapcsolódó programok is bekerülnének.
Átalakulna a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezete is. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap egyetlen struktúrába kerülne, miközben a közös agrárpolitika eszközei és beavatkozásai megmaradnának.
Az Európai Bizottság javaslata mintegy 300 milliárd eurót különítene el jövedelemtámogatásra és válságkezelésre. További források juthatnának az agrárjövedelmek erősítésére, az innovációra és a vidéki kezdeményezésekre. A végleges összeg azonban még nem ismert.
Előtérben az aktív gazdák
A tervezet szerint a jövedelemtámogatásokat elsősorban azokhoz kell irányítani, akik tényleges mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Az aktív gazdálkodó fogalmának meghatározása kötelező lenne, de a részletes feltételeket a tagállamok saját körülményeikhez igazíthatnák.
A javasolt degresszív területalapú jövedelemtámogatás egyszerűsítené a jelenlegi kifizetési rendszert, és lehetőséget adna a források célzottabb elosztására. Külön figyelmet kapnának az aktív, a fiatal és a kisgazdaságot működtető termelők.
A Tanács választható újraelosztási mechanizmust is beépített az álláspontjába. Arról azonban később döntenek, hogy miként csökkenne a támogatás a gazdaság méretének növekedésével, illetve lenne-e felső kifizetési határ.
Erősebb belépési támogatás a fiataloknak
A tervek szerint a tagállamoknak magasabb területalapú jövedelemtámogatást és induló vállalkozási segítséget kellene biztosítaniuk a fiatal gazdáknak. Ehhez képzés, tanácsadás és tudásátadás is kapcsolódna.
Minden tagállamnak generációváltási stratégiát, valamint több intézkedést összefogó induló csomagot kellene készítenie. A cél a mezőgazdasági pályára lépés pénzügyi és szerkezeti akadályainak csökkentése.
Több eszköz válságkezelésre
A Tanács erősítené a gazdaságok felkészülését a szélsőséges időjárásra, az állat- és növénybetegségekre, valamint a piaci ingadozásokra. Támogathatóvá válhatnának a biztosítási konstrukciók, továbbá a klímaváltozás mérséklését és az alkalmazkodást szolgáló beruházások.
A tagállamok válságkifizetést nyújthatnának a természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási események, illetve állat- és növénybetegségek miatt károsult gazdálkodóknak.
A támogatásokhoz továbbra is környezeti követelmények kapcsolódnának. A rendszer ösztönözné többek között a biológiai sokféleséget és a vízfolyásokat védő gazdálkodási gyakorlatokat, de lehetőséget adna az eltérő termelési rendszerek és helyi adottságok figyelembevételére.
Kirajzolódtak a fő irányok
A tagállamok helyettesítési szolgáltatásokat hozhatnának létre azoknak a gazdálkodóknak, akik betegség, gyermekvállalás vagy gyermekgondozás miatt átmenetileg nem tudnak dolgozni a gazdaságukban.
Folytatódhatna a vidéki térségek fejlesztése is. A támogatható területek között szerepelhet a gazdaságok tevékenységének bővítése, az agroturizmus, az innováció és a digitalizáció.
A következő KAP fő irányai tehát már kirajzolódnak: célzottabb támogatás az aktív gazdáknak, kötelezőbb generációváltási intézkedések, rugalmasabb tagállami végrehajtás és erősebb válságkezelés. A gazdaságok tényleges pénzügyi lehetőségeit azonban csak a következő uniós költségvetés és a részletszabályok elfogadása után lehet majd pontosan megítélni.




























