„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt kéri a kormánytól, hogy számolja fel a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos visszaéléseket” - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter június közepén, miután tárgyalt a MKIK vezetőivel. (Mint ismert, a kamara elnöke, Parragh László már többször hangoztatta a kata jelenlegi formája iránti ellenérzéseit.)

„A kormány azért hozta létre a kisadózó vállalkozások tételes adóját, hogy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínáljon a legkisebb vállalkozásoknak. Az adatok azt mutatják, hogy egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítik munkavállalóikat, így elkerülik az adófizetést, ezzel az államkassza, a munkavállalók és a tisztességes adózók is rosszul járnak” - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint dolgoznak a szabályozás átalakításán; a cél az, hogy a háborús válságban is megőrizzék a kedvezményes adózást a legkisebb vállalkozásoknak, de a visszaéléseket felszámolják. Folytatják az egyeztetéseket - tette hozzá.

Salátatörvény benyújtva
A magyar kormány azóta benyújtotta a költségvetést megalapozó, számos törvényt módosító salátatörvény-javaslatot. Számos adózási szabályt is módosítanak, amelyek közül a Niveus Consulting Group szerint hármat érdemes kiemelni, melyek a kata, a cégautóadó és a transzferár mulasztási bírság, a törvény elfogadása előtt ezen még módosíthatnak. Összefoglalónk az index.hu cikke alapján készült.

A törvényjavaslat szerint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója, ami több mint 400 ezer adózót érint) reformjára még a nyári parlamenti szünet előtt sor kerülhet: a most bemutatott szabályokban az indokolás „jogtechnikai módosításként” megjelölt változtatásokat tartalmaz.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a jogtechnikai módosításként előterjesztett verzió szó szerint megegyezik a jelenleg hatályos szöveggel. Hozzátette, hogy nehezen képzelhető el más magyarázat, mint az, hogy ezeket a szakaszokat később, de még a törvényjavaslat elfogadása előtt módosítani tervezik, tehát már ebben az adócsomagban rendezni fogják a kata kérdését.

Ebből azt is lehet feltételezni, hogy a módosítás feltehetőleg az alábbi szabályokat érinti:

• a kisadózó vállalkozások tételes adójánakválasztására jogosultak körét, például egyes cégformák vagy szektorok számára megtiltva a kata szerinti adózást,
• a havonta fizetendő közteher mértékét,
• a kata révén elérhető jogosultság összegét,
• a munkaviszonnyá történő átminősítésre vonatkozó rendelkezéseket.

A Niveus Consulting Group szerint ha igaz a feltételezés, hogy csak ezeket tervezik módosítani, akkor sem a 3 millió forintos, sem a 12 millió forintos értékhatár nem változna. Természetesen annak sincs akadálya, hogy később ez utóbbi rendelkezéseken is változtassanak a törvényjavaslat módosításával, csökkentve vagy növelve bármelyik értékhatárt. (Korábban a 12 milliós értékhatár 18 millióra emelése is felvetődött ötletként – a szerk.)

„Meglepően szokatlan ennek az előkészítése, ehhez hasonló jogtechnikai megoldás egy adómódosítás előkészítésére tudomásunk szerint ezidáig még nem volt. A javaslat emellett tartalmaz néhány technikai jellegű pontosítást, de az igazán érdekes változások irányát még egyáltalán nem tárták fel” – tette hozzá Fischer Ádám.

 Cégautóadó és transzferár
A cégek életében is több változás jön, különösen a vállalatcsoportoknál. A javaslat véglegessé teszi a cégautóadó emelését is, a javaslat elfogadásával már nemcsak rendeleti szinten emeli meg az összeget, hanem az láthatóan hosszú távon is megmarad.

Jelentősebb változás elé néznek a cégcsoportok a transzferárakra vonatkozó szabályok átalakításával. A kapcsolt vállalkozások eddig is kötelesek voltak transzferár-nyilvántartást készíteni az egymás közötti, meghatározott értéket elérő ügyleteikről, de eddig az adóhatósághoz nem kellett azt benyújtaniuk. Egy új rendelkezés szerint viszont már a társaságiadó-bevallásban adatot kell szolgáltatni a transzferárakról. Ez azt jelenti, hogy a transzferárak kalkulációjának mindenképpen el kell készülnie a bevallással egyidejűleg.

Ezzel együtt drasztikusan emelkedik a transzferár-nyilvántartás hiánya esetén kiszabható bírság, az eddigi 2 millió, ismételt jogsértés esetén 4 millió forintos büntetési tétel két és félszeresére, 5, illetve 10 millió forintra emelkedik, ami rendkívüli bírságolási összeget eredményezhet akár már pár tranzakcióra vonatkozó transzferár-dokumentáció hiánya esetén is.

Mindez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell a vállalatcsoportoknak a jövőben arra fektetni, hogy megfelelően adminisztrálják a csoporton belüli ügyleteket.