Magyarországon a gazdálkodók többsége az ökológiai jelentőségű területek (EFA) kijelölését ökológiai jelentőségű másodvetéssel végzi, bár hazai viszonyok között nagyon kevés ökológiai másodvetést kutató szántóföldi kísérlet került elvégzésre. 

A Debreceni Egyetem együttműködve egy pályázati konzorciummal (Hoch-Szilasi Zsanett, Csoroszlya-Farm Kft., Csécsi Tamás István, Szilágyi Szilárd, Discovery Center Nonprofit Kft.), mely során egy három éves projekt keretében szántóföldi kisparcellás kísérletet állítottak be azzal a céllal, hogy olyan vetőmagkeverékeket állítsanak össze, ami a magyar viszonyokhoz legjobban alkalmazkodnak, és amellett hogy megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, a zöldítésben egy nagyobb hozzáadott értékkel bírnak. 21 fajjal indultak, minden évben szűkítették a létszámot, viszont évről – évre új, általunk kialakított keverékeket kezdtek elvetni. Végül a kész vetőmagkeverékeket a termelők maguk is meg tudják majd vásárolni vagy össze tudják válogatni a fajokat arány szerint és maguk is el tudják készíteni.

A vizsgálatok során felvetődött az ökológiai másodvetés legeltetése, ami potenciális stratégia lehet a növény- és állattenyésztés technológiák megújítására, az agroökoszisztémák diverzifikálására, a talaj ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására és a mezőgazdasági fenntarthatóság javítására. Ez a stratégia tovább támogathatja az integrált növénytermesztési-állattenyésztési szemléletet. Ezen az úton kiegészítő takarmányt biztosíthatunk az állattenyésztés számára, lehetőséget teremtve a gazdaságok gazdaságosságának javítására, javítva a talaj biodiverzitását és szervesanyag tartalmát. Negatív hatás lehet a talaj fizikai tulajdonságainak romlása, de az ökológiai másodvetések rövid távú vagy mérsékelt legeltetése nem feltétlenül jár ezzel.

Talajtani szempontból további kedvező hatások:

• csökkenti a talajfelszínen maradt növényi maradványok mennyiségét
• a legeltetett állatok a trágyájukkal javítják a talajok szervesanyag / tápanyag tartalmát
• fokozná a talaj biológiai aktivitását, a talaj C- és tápanyag-körforgalmát és ezáltal a talaj termékenységét
• legeltetéssel nem távolítjuk el a földalatti gyökérzet biomasszát, azok stabilizálhatják a talajt és hozzájárulhatnak humusztartalmának növeléséhez.
• szerepet kapna a talaj erózió elleni védelmében

Ha a legeltetés nem megoldható a gazdaságban akkor az ökológiai másodvetések növényi biomasszáját erjesztett takarmányként (szilázs) lehet hasznosítani. A növényi gyökerek így is a talajban maradnak ahol mind a humusztartalom növelésében, mind a megfelelő, vízmegtartó szerkezet kialakításában játszanak szerepet.

Köszönetnyilvánítás:
A kutató munka a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása” című (VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 kódszámú) pályázat támogatásával készült. Pályázat azonosítója:1866166503

László Zoltán¹- Kocsis István Attila¹-Komlósi István² -Sándor Zsolt^1
1Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézet
²Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet
4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Laszlo.zoltan@agr.unideb.hu