Növény
A vízhiány hatása a menta termesztésére
2026. January 23.
Innovatív kutatások az SZTE Mezőgazdasági Karon. A klímaváltozással együtt a vízhiány egyre kevésbé tekinthető „rendkívüli eseménynek”, sokkal inkább a termesztéstechnológia tervezésének alapfeltételévé válik. Erre a kihívásra reagálva a SZTE Mezőgazdasági Kara kiemelt figyelmet fordít a növények stressztűrésének vizsgálatára és a gyakorlati termesztést segítő kutatásokra.

Az intézményben végzett kísérletek célja, hogy a termelők számára is hasznos, alkalmazható eredmények szülessenek a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás támogatására. A menta termesztésében a vízellátás különösen nagy jelentőségű, mivel a piaci értéket nemcsak a termés mennyisége, hanem a levelek állapota, frissessége és minősége is meghatározza.

A vízstressznek kitett növény gyorsan veszít piaci értékéből. Egy, a Mezőgazdasági Kar Fényszobájában végzett vizsgálat során két gyakran termesztett mentatípust hasonlítottunk össze rövid idejű, de intenzív vízhiány mellett: a borsmentát és a fodormentát. A vízhiány mindkét mentatípusnál csökkentette a levelek víztartalmát, azonban a borsmentánál ez a hatás erősebben jelentkezett. Ez arra utal, hogy a borsmenta hamarabb kerül olyan állapotba, amelyben a növekedés és a levél működése már nemcsak lassul, hanem károsodik is.

Vízhiányos körülmények között a fotoszintézis működése is terhelődik: a növény védekezésként több energiát ad le hő formájában a károsodás elkerülése érdekében. Ez a folyamat a borsmentánál erősebben jelent meg, ami a stressz gyengébb tűrésére utal. A fotoszintézis hatékonysága a borsmentánál jelentősebben csökkent, míg a fodormenta működése stabilabb maradt. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a fodormenta jobban képes fenntartani teljesítményét rövidebb száraz időszakok alatt.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy vízhiány esetén a levél belső rendszere már korai szakaszban terhelődik. Ez a károsodás kezdetben nem mindig jár látványos külső tünetekkel, később azonban gyors minőségromláshoz vezethet. Korlátozott vízellátás mellett a faj- és fajtaválasztás kiemelten fontos.

A vizsgálati eredmények alapján a fodormenta jobban tűri a rövid, intenzív vízhiányt, míg a borsmenta termesztése csak pontos és megbízható vízellátás mellett tekinthető biztonságosnak. Gyakorlati javaslatok: A talajnedvesség rendszeres ellenőrzése nemcsak a felszínen, hanem a mélyebb rétegekben is indokolt. A kisebb, gyakoribb öntözések – különösen csepegtető öntözés alkalmazásával – hatékonyabb vízhasznosulást biztosítanak. A párolgás csökkentése mulcsozással, sorközkezeléssel és szélfogók kialakításával szintén jelentősen javíthatja a termesztés biztonságát. Szárazabb területeken célszerűbb stressztűrőbb mentatípusokat választani.

A vízhiány nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem gyors minőségromlást is okoz. A menta termesztésében a tudatos vízgazdálkodás és a megfelelő fajta kiválasztása alapfeltétele a stabil, piacképes termésnek – ebben pedig az SZTE Mezőgazdasági Karán folyó kutatások fontos szakmai hátteret nyújtanak.

Dr. Szarvas Adrienn főiskolai docens (SZTE Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet)
Gyalai Ingrid Melinda tanársegéd (SZTE Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet)
Kovács Flórián tanársegéd (SZTE Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet)

 

Ganz Szentes 01.29.Kor3000 01.30.Átrium Aqua 01.29.SZTE (Agrármodernizációs...) 01.29.Vantrix 01.30.TOP NRG 01.29.Mizse-Plast 01.29.Hotel Hunor 01.29.Agro-Filter 01.29.Gumiflex 01.29.Kobell Ker 01.30.Stoleberg 01.29.Soproni Egyetem 01.29.Er-Vo 01.30.Start 2003 Bt. 01.29.Agrováció 01.30.Innovatív Napelem 01.29.SGS 02.04.Ferropán 01.30.Ódor 01.30.Hajdú Solar 01.29.Aquaseal 01.29.
PRINT LAPOK