Erről is beszélt Nagy István agrárminiszter a FEHOVA megnyitóján. Hangsúlyozta: elkötelezettek amellett, hogy a magyarországi erdők állapota tovább javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek. Hozzátette, a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékban részesedik az erdőgazdálkodás, amely csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítható. Ezek a források pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fával borított területek aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen. Így az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre 2027-ig.

Nagy István szerint mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nemzeti kincsünk. Ezzel az örökséggel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generációi számára. Jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással. Az agrárminiszter a 2022/2023-as vadgazdálkodási évről azt mondta, az ágazat több mint hárommilliárd forintos eredményt realizált.  Ebben az időszakban 1.449 vadászterületen mintegy 450 ezer mezei nyulat és fácánt hasznosítottunk, valamint 345 ezer nagyvadat.

A miniszter kitért arra is, hogy az egyedülálló vadállományunknak köszönhetően hazánkban csaknem 50 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással. A feldolgozott 3.500 tonna vadhús mintegy 90 százalékát exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország és Olaszország. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrártárca olasz mintára vizsgálja a műhús gyártásának és forgalmazásának betiltási lehetőségét.

A tárcavezető hozzáfűzte, hogy erdeinkre, vizeinkre is kiemelt figyelmet kell fordítanunk, éppen ezért az idei év jelentős eseménye lesz a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia elfogadása.

*

A FEHOVA egyik konferenciáján is szó volt a témáról: Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezető tanára a vadállomány gyarapodásáról tartott előadást.

A növekedés mértékét azzal az adattal érzékeltette, amely szerint az utóbbi években egy-egy megyében több állatot lőttek ki, mint a hatvanas években az egész országban. Az afrikai sertéspestis hozzájárult ahhoz, hogy a vaddisznók létszáma harmadával-negyedével visszaessen, de így is csaknem 800 ezer nagyvad élhet belföldön, miközben az ország adottságai alapján a fenntartható maximum 500 ezer körüli lehet.

Az állományok gyarapodását mutatja az is, hogy a kilencvenes évek második fele óta a többszörösére, 400 millió forintról több mint három milliárdra nőtt a bejelentett vadkárok összege. Ezek eloszlása nem egyenletes, komolyabb mértékben a megyék kisebb részét érintik, ám ettől függetlenül fontos a csökkentésük, mert a károk megfizetése a gazdaságok fejlesztési forrásainak és munkabérkeretének a rovására megy.