Állat
A tejelő tehenek elhelyezése
2022. október 18.
A tehenek elhelyezésére számos megoldás kínálkozik. Ezek közös jellemzője, hogy beruházási költségük nagy, mivel a szűken vett elhelyezés mellett, járulékos létesítményekre, eszközökre is szükség van.

A tehenészei telepek létesítése során a környezetvédelmi, állatvédelmi, tűzrendészeti, munkavédelmi szempontok mellett az állatok igényére, a munkafolyamatok viszonylag könnyű elvégzési lehetőségére is tekintettel kell lenni.

A teheneket tarthatjuk zárt-, nyitott-, kötött és lekötés nélküli (kötetlen) rendszerű istállókban.

Zárt istállók
Minden oldalról állandó fallal határoltak, klímájuk az időjárástól többé-kevésbé független. Előnyük, hogy szélsőséges időjárási viszonyok között az állatoknak kellő védelmet nyújtanak. Hátrányuk, hogy beruházási költségük magasabb, nagyobb a kézimunka igényük, levegőjük nem mindig friss, bennük az állatok kevesebbet mozoghatnak, ami a tehenek termelése, alkalmazkodóképessége szempontjából kedvezőtlen.

Nyitott istállók
Egy, vagy több oldalon nincs faluk, így a külvilággal közvetlenül érintkezve, klímájuk a külső környezettől kevésbé tér el. Mérsékeltebb klímájú országokban az ilyen megoldású istállók terjedtek el. Előnyük, hogy olcsóbbak, kevesebb beruházási költségből kivitelezhetők, jobban gépesíthetők, továbbá ilyen elhelyezésben az állatok többet tartózkodhatnak a friss levegőn, mozgásukban kevésbé korlátozottak, edzettebbek, ellenállóbbak lehetnek.

A tehenészeti telepek lehetnek tömbös és pavilonos rendszerűek. Az előbbi azt jelenti, hogy a tehenészetben lévő valamennyi tehenet egy nagy épületben (tömb) helyezünk el, az utóbbi pedig olyan rendszerű telep, ahol az állatokat több kisebb épületben tartjuk. Hazánkban az utóbbi az elterjedtebb megoldás.

Az állatok tartásmódja szerint megkülönböztetünk kötött és kötetlen rendszerű istállókat. 

Kötött tartásban az állatokat egyedileg lekötve helyezzük el. Ilyen tartásban a tehenek tartózkodási helyén történik a takarmányozás, a fejés is. A nagyobb méretű, kötött tartási rendszerű istállókat valamikor keresztállásos, később pedig hosszanti állásos rendszerben építették. Az előbbi szinte teljes mértékben kézi munkavégzésre alapozódott. Az utóbbi valamivel jobban gépesíthető, hiszen az istálló hosszanti tengelye szerinti etetőútról a takarmánykiosztás géppel végezhető. Hasonlóképpen a trágyaeltávolítás és a fejés is jobban gépesíthető. A hosszanti állásos istállók korábban falmenti jászlas, később falmenti etetőútas, majd középső etetőútas kivitelében készültek. 

A kötött tartású istállók lehetnek
- hosszú (250-300 cm), 
- középhosszú (200-240 cm)
- rövid (160-190 cm) állásosak.

A hosszú állásos megoldások alom igénye, kézimunka szükséglete nagy. A rövid állásos megoldásokat rendszerint rácspadlóval kombinálják, ezek kevésbé higiénikusak és balesetveszélyesek is lehetnek. Emiatt a hazánkban létesített kötött tartású istállók rendszerint középhosszú állásos megoldásúak. 

Az álláshossz kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a tehénnek a felálláskor és a lefekvéskor a tényleges testhosszúságánál mintegy 80 cm-rel hosszabb helyre van szüksége. Ha a fejét a jászol, vagy etetőút fölé előre tudja nyújtani, akkor 40 cm-el hosszabb, állás kell, mint a tehén testhossza. Így pl. magyar tarka esetében 200 cm, holstein-fríz tehenek számára 205 cm, jersey teheneknek 190 cm álláshosszt célszerű kialakítani. Az állások szélessége 1,10-1,30 cm, ugyanekkora jászol, vagy etetőút hosszúság is jut egy állatra. 

Az etetőút (etetőfolyosó) olyan széles (2,5-3 m), hogy azon a traktor vontatású jármű (etetőkocsi) közlekedni tudjon. 

A kötött tartási rendszer hátránya, hogy a beruházási költsége viszonylag magas, az említett gépesítés ellenére is viszonylag sok kézi munkaerőre van szükség. Az állatok a mozgásban korlátozottak, ami az egészségi állapotuk szempontjából kedvezőtlen.

Előny viszont, hogy az állatokról történő egyedi gondoskodás és az egyedi takarmányozás jobban megvalósítható.

Kötetlen tartásban az állatokat lekötés nélkül, csoportosan tartjuk. A fejést az állatok tartózkodási helyétől, a pihenőtértől elkülönített fejőházban végezzük, az etetés pedig az erre szolgáló etetőhelyen, az etetőtérben történik, ahol az állatok a kiosztott takarmányt maguk keresik fel.

E megoldás előnye az előbbivel szemben, hogy olcsóbban kivitelezhető, kedvezőbb a munka termelékenysége, továbbá az ilyen istállóban a tehenek szabadon mozoghatnak. Hátránya, hogy az állatok egymást zavarhatják, a róluk való egyedi gondoskodás nehezebben valósítható meg. 

A kötetlen tartási rendszerű istállók fedett pihenőtérből és etetőtérből állnak. 

Az állatok pihenőhelye szerint lehetnek pihenőboxos és osztatlan pihenőteres rendszerűek. 

pihenőboxos rendszerben az állatok három oldalról fa, vagy fémszerkezettel határolt helyen (boxokban) pihenhetnek. A pihenőboxok mérete 115-120 x 220-240 cm. E megoldás előnye, hogy az állatok nyugodtabban pihenhetnek, kérődzhetnek, tisztábban tarthatók, és kevesebb alomszalmára (napi 1-2 kg) van szükség. Hátránya, hogy a pihenőboxok kialakítása meglehetősen költséges.

Az osztatlan pihenőteres rendszerben az állatok a közös téren, csoportosan pihenhetnek, ugyanis nincsenek elkülönített pihenőboxok. E megoldást növekvő, vagy mélyalmos rendszernek is szokás nevezni, ugyanis a teljes pihenőtéren almolunk. Egy állatra 10-12 m2 pihenőteret kell biztosítani. E tartásmód előnye, hogy olcsóbb, hátránya, hogy több alomszalmára (napi 6-8 kg) van szükség. A tehenek kevésbé tarthatók tisztán, hiszen az ürülékkel, vizelettel szennyezett almon pihennek. További hátrány, hogy a pihenő állatokat társai zavarhatják.

A kötetlen rendszerű telepeken a fedett istállókhoz, rendszerint azok déli oldalán fedetlen kifutók csatlakoznak. Egy tehénre rendszerint mintegy 20 m2 kifutó alapterület jut. A kifutó középső részén pihenődombot célszerű kialakítani, ahonnét az esővíz, a vizelet lefolyhat, és az szárazabb maradhat.

Az etetőjászol, vagy etetőút lehet a fedett istállótérben, de elhelyezhetjük a kifutóban is. Ha az etetés a kifutóban történik, célszerű a jászol mögötti mintegy 2 m-es sávot szilárd burkolatnak kialakítani, hogy az ne sárosodjon. Egy állatra 70-80 cm jászol, vagy etetőút hosszúságot számolunk. Az itatók elhelyezése történhet a fedett téren, de a kifutóban is.

Egy-egy tehenészeti telepen különböző istállókra (istálló részekre) és tejtárolóval ellátott fejőházra van szükség. Az egyes istállók, vagy istállórészek tartási megoldásai egymáshoz hasonlóak. 

Termelő tehenek istállója
Az adott telepen tartott tehénállománynak egy időben mintegy 80%-a fejős tehén. E tehenek istállóit egyrészt úgy célszerű kialakítani, és a telepen elhelyezni, hogy a takarmányozásuk több csoportban történhessen. Másrészt a termelő tehenek istállója és a fejőház közötti állat mozgatás a lehető legegyszerűbben megoldható legyen.

Szárazon álló tehenek istállója
A tehenészeti telepen tartott tehénállomány mintegy 18-20%-ára szárazon álló istállót kell kialakítani. Ez az istálló távol lehet a fejőháztól, mivel a szárazon álló teheneket nem fejjük, így nem kell közlekedniük az istálló és a fejőház között. A szárazon álló tehenek istállója legelőhöz is csatlakozhat, hiszen jó megoldás lehet az, ha ezeket a teheneket legeltetjük.

Ellető istálló
Az ellető istállóban a férőhelyet a telep tehénállományának mintegy 10%-ára kell kialakítani. Ebben az ellések levezetéséhez a létszám 1-2%-ára ellető állásokat, vagy ellető boxokat kell kialakítani. Az ellető istállóba a tehenek a szárazon álló csoportból a 10-15 nappal a várható ellésük előtt kerülnek át és az ellésük után mintegy 10 napig ott tartózkodnak. Az ellető istállóban biztosítani kell a tehenek fejési lehetőségét, amire jól megfelel a sajtáros fejőgép. Lehet olyan megoldás, hogy a borjak nem szopnak, hanem a föcstejet kifejjük és azzal itatjuk őket. Azonban ha az elletőben szoptatásos megoldást alkalmazunk, akkor is szükség van a tehenek fejésére, mert a borjú nem tudja kiszopni a tehén által termelt teljes mennyiségű föcstejet.

Kötött tartási rendszerű elletőben elővárakozó, ellető és utóvárakozó részt, a borjak részére borjú előnevelőt (profilaktóriumot) alakítunk ki. A kötetlen tartású ellető állhat egy-egy tehén és a borja tartását szolgáló boxokból, vagy több tehén és borja együtt tarására alkalmas, nagyobb alapterületű részekből. 

Beteg és elkülönítő istálló
Állategészségügyi követelmények szerint a tehénállomány 2-3%-ának elhelyezésére olyan beteg, illetve elkülönítő istállót kell kialakítani, ahol az állatok egyedi kezelése megoldható. Fontos, hogy az itt használt eszközöket a fertőzés megelőzése érdekében ne vigyük át a másik istállókba.

Holló István, Szabó Ferenc

Nektárplast 04.04.Hajdú László diófa banner - törölhetőAgrologicaWirax 04.04.Újvári ForgácsolóCincillaSamu GazdaboltAgroforte GrainGyümölcsgépKaszás Oltvány 03.30.Magyar Kukorica Klub banner - törölhetőSzalkai és TársaDerulaSFTGordius Solution tenderSteel ManufacturingRollspedCincilla2DPMG Zrt.Máté MetálIvóvíz6Atukavíz3Atukavíz1 05.01.-igAgro NatúrtápAtukavíz2Orbán KályhaFormula GPHotel Hunor - törölhető
PRINT LAPOK