A bejelentett fagykáros területek nagysága meghaladta a 25 ezer hektárt, ebből mintegy 17 ezer gyümölcsültetvény volt. Május közepéig összesen 3.700 kárbejelentés érkezett.

A leginkább érintett térségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (~8.600 ha), Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun, illetve az északi középhegység (Dunakanyar, Mátraalja, Borsod). A FruitVeB szerint a hazai gyümölcsösök 80%-át érintette valamilyen szintű fagykár, az összesített veszteség pedig több tízmilliárd forintra becsülhető.

Gyümölcs helyzetkép
A fagy a legnagyobb kárt a csonthéjas gyümölcsökben (sárgabarack, őszibarack, cseresznye) és az almában okozta.

A kajszibarack ültetvények 80%-án 80–100%-os virágkár keletkezett. A várható országos termés 2-4 ezer tonna, ami 10-20%-a az átlagos évinek.

Az őszibarack állományok kétharmadában 80% feletti virágkárt jeleztek.

A cseresznye: korai fajtái komolyan sérültek, a termőkertek kétharmadában 80%-os virágkár fordult elő.

A meggy és szilva esetében vegyes a kép, a termőhelyek felén még elfogadható termés várható.

Ami az almát illeti, a legnagyobb termőterületen, Szabolcsban súlyos károk keletkeztek; az almások 76%-ában 80-100%-os virágkárt jeleztek.

A körte ültetvényekről kb. 49%-os arányban jelentettek 80%-ot meghaladó károkat.

A szőlő, mondhatjuk, megúszta, jelentős károk nem keletkeztek, mert a szőlő zömében még nem volt érzékeny fejlődési szakaszban.

Szamóca: a fóliás és a szabadföldi állományokban is 10-30%-os virágkár keletkezett.

Kárenyhítés és támogatások
Agrárkárenyhítési rendszer: a termelők – ha tagjai a rendszernek és időben bejelentették a kárt – pénzügyi kompenzációra jogosultak. Teljes kártérítés csak biztosítással vagy krízisbiztosítási tagsággal volt igényelhető.

Vis maior elismerés: az április 6–11. közötti fagykárt vis maior eseménnyé nyilvánították. Ez mentesít egyes támogatási kötelezettségek alól. A vis maior kérelmet a káresemény után 21 napon belül kellett benyújtani, de a határidőt meghosszabbították.

Új támogatások: az Agrárminisztérium tárgyalásokat kezdett új ültetvénytelepítési pályázatokról és fagyvédelmi eszközök (öntözés, szélgép, füstölés) támogatásáról. Továbbá fontolóra vették az ellenállóbb fajták telepítését ösztönző programok indítását.

Szakmai javaslatok: a jövőbeni fagykárok enyhítése érdekében ajánlott a fagyvédelmi technológiák bevezetése, biztosítás kötése és fajtaszerkezet-módosítás (később virágzó fajták előnyben).

Összegzés
A 2025-ös tavaszi fagy az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb agrárkatasztrófája volt Magyarországon. A gyümölcstermesztés különösen súlyos veszteségeket szenvedett, főként a kajszi, alma és őszibarack esetében. A gazdák számára többféle kárbejelentési és támogatási lehetőség áll(t) rendelkezésre, miközben a jövőre nézve elengedhetetlen a megelőző védekezési és biztosítási rendszer fejlesztése.