Az idei év kétarcú: az energia-és inputanyagok árrobbanása, a történelmi mértékű aszály komoly nyomott hagyott az agráriumon. Ennek ellenére, az első félévben minden nehézséggel dacolva, a beruházások és az agrárexport is negyedével nőtt az elmúlt időszak azonos időszakához képest – értékelte a magunk mögött hagyott hónapokat Feldman Zsolt a XIII. Márton-napi újbor ünnepen.
Az unió legnagyobb bortermelő országaiban az átlagosnál alacsonyabb mértékű idei bortermelésre számítanak. A szaktárca államtitkára ismertette, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa termésbecslése szerint itthon 2022-ben 4 millió mázsa szőlőtermésre lehet számítani, amelyből várhatóan 2,6-2,8 millió hektoliter bor készülhet. A magasabb szőlőfelvásárlási árakat két dolog nagyban segítené: ha a nagy felvásárló borászatok minél magasabb értékű borokat értékesítenének az exportpiacokon, amiből óhatatlanul több jut vissza a termelőknek, valamint ha a termelők létrehoznák azokat a termelői integrációs szervezeteiket, amelyek a közös értékesítés révén jobb feltételeket és árakat tudnak elérni a piacon – vélekedett Feldman Zsolt.
A Kunsági az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, a legtöbb szőlőültetvény megújítás is itt zajlik, így megújulóban vannak a borvidék ültetvényei, amelyet a szőlőágazatnak nyújtott támogatások is segítettek. A támogatásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. Ez a támogatás továbbra is a legnépszerűbb intézkedés a szőlőtermesztők körében. A fokozott érdeklődés miatt a 2019-2023 között rendelkezésre álló támogatási keret összege a korábbi 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett.
A szőlőtermelés számára kulcskérdés a gépesítés és a technológiai megújulás, a munkaerő kiváltása és a hatékonyság növelése érdekében. Ezért pályázott sikeresen az ültetvények ápolásához szükséges gépek, eszközök beszerzésére 2021-ben 2.296 termelő és kapott eddig 27,2 milliárd forint támogatást. Ezek mellett a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztéseket – amelyek a szőlőültetvények esetén például erőgépek, szőlőkombájnok és más munkagépek beszerzését jelenti – eddig 2.618 termelőnél 193 milliárd forinttal támogatta a kormány.
Az államtitkár fontosnak nevezte a szőlő és bortermelőknél is a szervezettséget, mint fogalmazott, együttes értékesítés a szőlőtermelők számára is adott lehetőség, akár a hegyközségek keretei között. Jó példaként említette a tejágzatban már bevált közös termelői értékesítési formát, amelynek segítségével eredményesebb pozícióba kerülhetnek a felvásárlókkal folytatott tárgyalásokon.
A közelmúltban az Európai Bizottság elfogadta az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét, ezzel jóváhagyta a 2023-2027 közötti támogatások odaítélésének szakmai feltételrendszerét. Ezek alapján mintegy 5.300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Az államtitkár részletezte a szőlőtermelők és borászok számára elérhető támogatási forrásokat, azok keretösszegét és az odaítélés feltételeit. Mint fogalmazott, rendkívüli forrás áll a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése előtt, amelyet jól kihasználva további jelentős előrelépés érhető el a Kunsági borvidéken is.
