Az termesztési és genetikai előrehaladásnak köszönhetően az elmúlt 20 évben a kukorica hozamok majdnem megduplázódtak. Hazánkban is megfigyelhető a hektáronkénti termésátlagok trendszerű növekedése (1. ábra). A hosszútávú termésnövekedéssel szemben azonban az egyes évek termései nagy eltéréseket mutatnak.

1. ábra 2000-2022 hektáronkénti silókukorica termésátlaga hazánkban (KSH, Http1)

A silókukorica fent kifejtett jelentősége miatt érdemes termésátlagának kiszámíthatóságáról és a termés hatékony felhasználásáról legjobb tudásunk szerint gondoskodni az adott körülmények között. Ezen két téma kapcsán több tanulmány is készült az utóbbi években, illetve újabb gyakorlati módszerek terjedése is megfigyelhető.

Az egyik lehetséges módszer a nehézségek megoldására a takarónövények, melyek számos előnnyel járnak a gazdaságok és a környezet számára, de ez sokszor nem tükröződik a takarónövények jelenlegi elfogadási arányában. Ha a takarónövényeket takarmányként termesztik, azok nagyobb érdeklődést kelthetnek a gazdálkodók körében, akár takarmányként, akár jövedelemként. Egy tanulmány célja annak értékelése volt, hogy az egynyári téli takarónövények bevezetése hozzájárul-e az éves takarmánytermelés hozamához és minőségéhez, és befolyásolja-e a talaj víztartalmát. A kísérletben közönséges bükköny (Vicia sativa L.), tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus) és keverékeik szerepeltek téli takarmánytakaró növényekként, nitrogéntrágyázással ugaron és kontrollparcellán (trágyázás nélküli ugar). A fő termény a silókukorica volt. A 2 éves vizsgálatot három helyszínen végezték Észak-Szerbiában. A következő indexekkel átfogó jelleggel értékelték a kapott adatokat: takarmánytermelékenységi index a takarónövény és a silókukorica szárazanyag-hozamának arányaként, takarmány-takarónövény terméshozam-előny index a takarónövény vagy a trágyázási kezelési és kontrollterület teljes takarmányhozamának arányaként, valamint takarmánytakarónövény-fehérje előnyindex a takarónövény vagy a trágyázási kezelés és a kontrollterület teljes fehérjehozamának arányaként. A takarmánytermelékenység az első évben a tritikáléval végzett kezelés, a második évben pedig a keverék esetében volt a legmagasabb. A takarmány-takarónövény terméshozam-előny magasabb volt a takarónövény-kezeléseknél. A takarmánytakaró növények vetésforgóban történő bevezetése silókukoricával előnyt mutatott a fehérjehozamban minden takarónövényfajnál. Takarmánytermelés esetén az alacsonyabb takarmány-takarónövény terméshozam-előnnyel rendelkező területeken jobban kell összpontosítani a hozam-minőség egyensúly megtartására. Ezzel szemben egy mérsékeltövi régióban egyes években az éves téli takarónövények potenciálisan negatív hatással lehetnek a haszonnövénytermesztéshez rendelkezésre álló talajvíz-tárolásra, összehasonlítva az ugar-kukorica-rendszerekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a takarónövények befolyásolják az éves teljes takarmányhozamot és a talaj víztartalmát. Megjegyzendő azonban, hogy ez a váltakozás nem fajspecifikus hatás. Az ismétlődő szárazsággal küzdő régiókban a takarmányhozam bizonytalanságát csökkenthetik a téli takarónövények, amelyek lehetővé teszik a fő takarmánynövény-termesztéstől való függőség csökkentését (Vujic és mtsai. 2021).

A mérsékelt égövi területeken jelentős silókukorica és lucerna (Medicago sativa L.) vetésforgójának hatékonyságát is vizsgálták az utóbbi években különböző módszereket alkalmazva. A páros népszerűsége ellenére a tavaszi vetésű lucerna telepítése során az alacsony takarmánytermelés korlátozza a termelékenységet és a jövedelmezőséget. A lucerna és silókukorica köztes vetése olyan új telepítési módszer, amely javíthatja a talaj- és vízvédelmet, a lucernatermelést és a gazdaságok jövedelmét, azonban többletköltségekkel is jár. Egy tanulmányban a hosszú távú terepvizsgálatokból származó takarmányhozamokat, valamint a takarmányértékeket és a bemeneti költségeket 2012-2017 között Wisconsin déli részén használták fel a silókukorica-lucerna rotációs szekvenciák nettó hozamának becslésére, amelyek hagyományos tavaszi vetésforgót vagy köztesvetést alkalmaztak lucerna létesítményben. Téli takarónövényként a gabona rozs (Secale gabona L.) követte a silókukoricát. A köztesvetések közül a 3 éves kukorica és 3 éves lucerna szekvencia volt a legjövedelmezőbb. A hagyományos vetésforgók alacsonyabb éves hozamot eredményeztek, és közülük a legjövedelmezőbb a 4 éves kukorica és 4 éves lucerna szekvencia volt. Az elemzések azt mutatták, hogy a köztesvetésű lucerna jelentős gazdasági előnnyel jár, és nagyobb nettó hozam érhető el ezzel a módszerrel – annak figyelembevételével együtt, hogy a 4 éven keresztül ugyanoda vetett kukorica növények évről évre kevesebb nettó hozamot érnek el. A lucerna-silókukorica köztes vetése az eredmények alapján növeli azon termesztési rendszerek jövedelmezőségét, melyek ezen két takarmánynövényre alapozzák a vetésforgót (Osterholz és mtsai, 2020).

2. ábra Kukorica föld Jászapátin 2021-ben

A változó éghajlattal a kiszámítható termésátlag az egyik legnagyobb kihívást jelenti a termelők számára, amit a tavalyi, 2022-es látványos aszály az eddigieknél még inkább kihangsúlyozott, hiszen a kukorica termése sokszor ablakos lett, besült vagy az ország több területén egyáltalán nem kötött termést. A csökkentett talajműveléssel gazdálkodók közül azonban többen számoltak be arról, hogy – bár az ő termésük is csökkent, de – az átlag termésüknek legalább a felét le tudták hozni a területeikről.

2016 és 2018 között végeztek rendkívül száraz területen, öntözéssel az USA délnyugati részén egy vizsgálatot, ahol a sávos, a forgatásnélküli és a szántásos talajművelési rendszerek hatását figyelték meg. A módszerek rövidtávú hatását a silókukorica termésén és a talaj minőségén megfigyelhető különbségek alapján értékelték. A silókukorica növekedési paramétereit (növénypopuláció és magasság) a szezon során mérték, és a terméshozamot betakarításkor értékelték. Az értékelt talajfizikai mérések közt volt a száraz aggregátumok átlagos tömegátmérője, a nedves aggregátum stabilitás és a penetrométerrel szembeni ellenállás. A talaj biológiai mérései magukban foglalták a teljes mikrobiális biomasszát, a diverzitási indexet (DI), a baktériumok teljes biomasszáját, a teljes gomba biomasszát (TFB), az arbuscularis mikorrhiza gombákat (AMF) és az összes szaprofitákat. A két év eredményei az öntözött körülmények között nem mutatott szignifikáns eltérést a különböző művelési gyakorlatok mellett a termés és a talajfizikai tulajdonságát illetően. A hat biológiai mérésből azonban három (DI, TF és AM) szignifikáns volt a talajművelésnél. A forgatás nélküli talajművelés esetében magasabb diverzitás indexet és teljes gomba biomasszát mértek, mint a sávos talajművelésnél, azonban a szántásos műveléstől nem mutatott eltérést e tekintetben sem. A két éves vizsgálat azt mutatta, hogy megfelelő vízellátás mellett a talajforgatásnélküli módszerekre átálló gazdáknak az első néhány évben sem kell termés kiesésre számítaniuk. Mivel azonban ezt az utat első sorban olyanok választják, akik száraz területen, vízhiánnyal termelnek, ezért ennek az eredménynek inkább szemléltető értéke van, mint sem a legtöbbek számára gyakorlati (Idowu és mtsai, 2019). A szárazságtűrő termesztési rendszerek alkalmazása nem csupán a kifejezetten aszályos évek miatt fontos, hanem a hazai kukoricatermesztés régiónkénti eloszlása miatt is. A magyarországi kukorica földek az idei, 2023-as évben főként száraz, aszályérzékeny régiókban helyezkednek el (3. ábra).

3. ábra Összes kukoricatermő terület hazai eloszlása 2023-ban (AKI 2023)

A termésátlagok biztonságát veszélyeztető változó éghajlat kiváltó okai közt a globális antropogén üvegházhatású gázok (ÜHG-k) hatása egy jelentős faktor. Ezek kibocsátásának mintegy 11% -a mezőgazdasági gyakorlatokból származik. A silókukorica állattenyésztési felhasználásából visszaforgatható szarvasmarhatrágya talajban történő alkalmazása a szén megkötése és a talaj fiziokémiai tulajdonságainak javítása miatt az egyik legjobb kezelési gyakorlatnak tekinthető. A szarvasmarhatrágya alkalmazását követően a talajból származó ÜHG-kibocsátás azonban ellensúlyozhatja annak előnyeit. A bioszénről ismert, hogy befolyásolja a nitrogén átalakulását és a talajból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, ez a hatás eddig alig került vizsgálatra, azonban egy két éves vizsgálat során silókukorica alatt figyelték meg a szarvasmarhatrágya és a bioszén alkalmazásának hatását ÜHG-ok kibocsájtásának szempontjából, ami nagy potenciált mutatott a szarvasmarhatrágya alkalmazásának negatív hatásainak, így a silókukorica termesztési rendszeréből származó ÜHG-kibocsátás ellensúlyozására is (Ashiq és mtsai, 2020).

4. ábra Silózott kukorica vizsgálata egyetemi terepgyakorlat során

A silókukorica terméséből készült termék minőségének javítására egy megjegyzendő példa a szójababbal (Glycine max Merr.) való vegyes szilázskészítése, köztestermesztési rendszerből. A kukorica-szója vegyesen fermentált szilázs növelte a tejsavtartalmat és csökkentette az ammónia tartalmat, ezzel a mikrobiális közösséget módosította és javította a fermentáció minőségét (Zeng és mtsai 2020).

Összegzésképpen elmondható, hogy a talaj minőségének, -tápanyagainak és a benne tárolt víznek a takarékos felhasználása és így azok állandó rendelkezésre állásának érdekében - mint az egyéb termesztett növényfajoknál, úgy - a silókukoricánál is érdemes gondos gazda módjára eljárni: megtervezni a termelési folyamatokat, azok lépéseit és nyomon követni azok hatásait. Így kiegyensúlyozottabbá téve a növény termésének mennyiségét és biztosítva az állatállomány folyamatos ellátását. A fenti, megfelelően kiválasztott köztestermesztési rendszerek és a vegyes feldolgozási módszerek hatékonyan egészítik ki a silókukorica termesztésének idő- és tartalombeli hiányosságait.

Ez a kutatás az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás keretében, a 3023536459 azonosító számú támogatói okirathoz kapcsolódóan valósult meg.
SZERZŐK: SZLATÉNYI DÓRA, DR. LÁNG VINCE DISCOVERY CENTER NONPROFIT KFT., CZAKÓ IVÁN KAROTIN KFT.

Források:

• Agrárközgazdasági Intézet (2023) Tájékoztató jelentés a tavaszi Mezőgazdasági munkákról XXVIII. évfolyam, 2. szám, 2023
• Ashiq, W, Nadeem, M, Ali, W, Zaeem, M, Wu, J, Galagedara, L, Thomas, R, Kavanagh, V, Cheema, M (2020) Biochar amendment mitigates greenhouse gases emission and global warming potential in dairy manure based silage corn in boreal climate, Environmental Pollution, 265
• Idowu, O.J., Sultana, S, Darapuneni, M, Beck, L, Steiner, R (2019) Short-term Conservation Tillage Effects on Corn Silage Yield and Soil Quality in an Irrigated, Arid Agroecosystem , Agronomy 2019, 9, 455; https://doi:10.3390/agronomy9080455 
• Osterholz, W.R., Renz, M.J., Grabber, J.H. (2020) Alfalfa establishment by interseeding with silage corn projected to increase profitability of corn silage-alfalfa rotations, Agronomy Journal. 2020; 112: 4120– 4132. https://doi.org/10.1002/agj2.20312
• Vujić, S, Krstić, D, Mačkić, K, Čabilovski, R, Radanović, Z, Zhan, A, Ćupina, B (2021) Effect of winter cover crops on water soil storage,  total forage production, and quality of silage corn, European Journal of Agronomy, Vol. 130, 2021,126366, https://doi.org/10.1016/j.eja.2021.126366
• Zeng, T, Lia,X, Guana, H, Yangb, W, Liub, W, Liub, J, Dua, Z, Lia, X, Xiaod, Q, Wangb, Zhanga, X, Huanga, L, Xiange, Q, Pengf, Q, Yana, Y (2020) Dynamic microbial diversity and fermentation quality of the mixed silage of corn and soybean grown in strip intercropping system, Bioresource Technology, 313 (2020) 123655; https://doi.org/10.1016/j.biortech.2020.123655
• Http1: https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0082.html (Utoljára megnyitva: 2023.07.06.)