Vélhetően érdeklődésre számot tartó írás jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján a repce károsítóiról, ezért osztjuk meg olvasóinkkal.

Sajnos számos rovarirtó szer már nem engedélyezett a kultúrában, sőt a repce károsítóinak egy része ellenállóvá vált bizonyos hatóanyagokra. Továbbá számos készítmény csak korlátozott időben és meghatározott alkalommal juttatható ki, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a készítmény és a kijuttatás időpontjának megválasztására.

Állati kártevők
Az átlaghőmérséklet emelkedésével a kártevők aktivitása növekszik. A repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus - képünkön) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) a legkorábban megjelenő és jelentős gazdasági kárt okozó károsítók közzé sorolható. Már alacsony, 10-14 ^°C közötti hőmérsékleten aktívak lehetnek. Mindkét faj imágó alakban telel át a repce táblán, vagy annak közelében. Az imágók az érési táplálkozás során a leveleket károsítják, de a becőkből és a virágból is táplálkozhatnak. A legnagyobb kárt a lárvák okozzák. A szárban károsítva a növény legyengül, szára megdőlhet, deformálódhat és a becő idő előtt felnyílhat. 

Az eredményes védekezéshez elengedhetetlen az előrejelzés.A leggyakrabban színcsapdát alkalmaznak, ami lehet sárga tálcsapda vagy sárga ragacsalap. Az előrejelzést a növények szárának átvizsgálásával is érdemes kikészíteni. A védekezést a tojásrakás előtt kell megtenni, mivel a növényben lévő tojás és lárva ellen már hatékonyan nem lehet védekezni. Ha csapdánk 3 nap alatt 15 imágó fogást mutat, akkor érdemes megkezdeni a kezelést. Kémiai védekezésre csupán néhány hatóanyag (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, flupiradifuron, eszfenvalerát, etofenprox, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát) alkalmazható. Emellett egy ciántraniliprol hatóanyagú készítmény szükséghelyzeti engedéllyel 2026. március 1. és május 31. között felhasználható.

Növénybetegségek
Nem feledkezhetünk meg a fómás levélfoltosság és szárrák betegségről sem. A kórokozó (Leptosphaeria maculans, Phoma lingam) már az ősz folyamán megjelenhet. A leveleken világos, kerekded foltok, míg a gyökérnyakon barna, besüppedő foltok alakulnak ki. A száron kialakuló foltok megrepednek, összeszáradnak. A növény víz- és tápanyagszállítását akadályozva kényszerérést, a magok kipergését és a növény pusztulását is okozhatja. A fungicides kezelés a tavaszi védekezésben többnyire elengedhetetlen. A kritikus időszak a szárbaindulás és a virágzás közzé tehető. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag (azoxistrobin, boszkalid, difenokonazol, fluopiram, mefentriflukonazol, metkonazol, mepikvát, tebukonazol piraklostrobin, protiokonazol) engedélyezett. 

Fotó: NAK portál 

A növényvédő szerek kijuttatása előtt mindig ellenőrizzék a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is – javasolja a NAK.