A nárciszt a tulipánnál lényegesen kisebb mennyiségben hajtatják, elsősorban vágásra. Cserepes nárcisszal jóval ritkábban találkozhatunk, ilyenkor főképp kis termetű, kis hagymájú fajtákat ültetnek többesével egybe.
Termesztés
Hajtatásra a legalább 10 cm körméretű (II. osztályú), és rendszerint többcsúcsú hagymák alkalmasak. Ezek hagymánként több virágot hoznak, az egycsúcsúak pedig általában csak egyet. Még jobbak a 12–14 cm vagy a 14 cm feletti körméretű (extra méretű) hagymák. Ez utóbbiak hajtatásban valószínűtlenül hatalmas virágokat fejlesztenek. A kis termetű fajtacsoportokból (cserepes virágnak) ennél kisebb hagymákat használunk. A hajtatásra szánt nárciszhagymák nagy részét ugyancsak Hollandiából importáljuk, ezek hőkezeltek. A hagyományosan termesztett hagyma nem hőkezelt, ezért elsősorban a középkorai vagy annál későbbi hajtatásra alkalmas.
Október elejétől szakaszosan ültetjük a hagymákat, a kívánt virágzási időnek megfelelően. Cserépbe és ládába olyan mélyen ültessük, hogy a hagymák fele-kétharmada kiálljon a közegből. Tősűrűség: 14 cm-es körméret felett 140–200 db/m², 10 cm-es körméret felett 200–260 db/m². Ha kiültetve hajtatunk, a hagymák csúcsa 4–6 cm mélyre kerüljön, a tősűrűség 100–120 db/m². Az ágyat fűrészporral takarjuk. Az ültetést követően a begyökeresedéshez, majd a megnyúlás előkészítéséhez a legkorábbi fajtáknál minimum 8 hétre, a legtöbb (későbbi) fajtánál pedig 10, 12, 14 (esetleg 16) hétre van szükség.
A hajtatás a vernalizációs időszak lezajlása után lényegében a tulipánhoz hasonló időpontokra és módon történik, azzal a fő különbséggel, hogy a nárcisz hajtatási hőigénye kisebb (cserepesen a nagyon korai és korai hajtatáskor 15–18 °C, a szokásos és kései hajtatáskor 14–16 °C, vágáshoz 10–12 °C). A kivirágzáshoz is kevesebb időre van szükség: mindössze 2-3 hétre. Hűtőben tárolt vagy vermelt ládás anyagból ezért egy szezonban (decembertől márciusig) akár 4-5 tételt is hajtathatunk ugyanazon a helyen. Nárciszból is kaphatók 5 fokos és 2 fokos hagymák, ezek kezelése és gyorsított hajtatása a tulipánéhoz hasonló elvek szerint történik.
Ültetés saját virágoskertünkbe
A nárciszhagyma ültetése szeptember közepétől november közepéig tart, de mindenképp még a fagyok érkezése előtt.
Napos vagy félárnyékos helyet válasszunk a növénynek. Ez lehet egy virágágyásban, sziklakertben vagy lomblevelű fa körül. A nárciszok – akárcsak a többi hagymás növény – akkor mutatnak igazán jól tavasszal, ha csoportosan ragyogják be a kertet.
Meghálálja a növény, ha az ültetés előtt 5-6 héttel érett komposztot vagy istállótrágyát keverünk a földhöz. Nincs szükség nagy mennyiségre. Nagyon fontos, hogy a hagymák ültetése során már ne használjunk trágyát, mert közvetlenül érintkezve a hagymákkal azok rothadását okozhatja. A hagymákat csúcsukkal felfelé, 10 cm mélyre ültessük el jó vízáteresztésű talajba. Ha a kerti föld agyagosabb, szórjunk a hagymák alá kavicsot, így növelve a talaj vízáteresztő képességét. A hagymák egymás közötti távolsága is legalább 10 cm legyen. Miután betakartuk földdel a hagymákat – és a föld száraz –, meglocsoljuk. Érdemes 7–10 cm vastagságban fenyőkéreggel takarni az elültetett hagymákat. Ezzel egyrészt segítjük a föld nedvességének megtartását, másrészt megvédjük a hagymákat a fagytól.
Virágszedés
A nárcisz virága akkor szedhető, ha bimbója teljesen kifejlődött, oldalra fordult – „libanyakállapot” –, a buroklevél felszakadt, és a lepel megszínesedett. A teljesen nyílott virágok helyigényesebbek, törékenyek és hamarabb elnyílnak. A virágokat többnyire tízesével csomózzuk. A virágszedés után minden esetben permetezzük le az állományt 1-2%-os kaptántartalmú gombaölő szerrel, mert a virágszedéskor keletkező nyílt, könnyező sebfelületek szürkepenésszel fertőződnek, és az állomány a fertőzéstől elrothad (a földben levő hagyma is).
A fóliasátor talajába kiültetett hagymákat szokás több évig egyhelyben hagyni, vagy 2-3 évente egy évig „pihentetve” újra hajtathatók; a hozamuk egyre nagyobb lesz (elbokrosodnak), ha a virágméretük csökken is. A virágzás után a behúzódásig rendszeresen tápoldatozzuk.
Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
