Rendeletben határozta meg ugyanis agrárminiszterünk, hogy a jövőben milyen előírásoknak, követelményeknek kell megfelelniük a trappista sajt néven forgalomba hozott termékeknek. 

A trappista a legismertebb magyar sajtként a belföldi tejipar meghatározó terméke, gyártói kapacitása az elmúlt években nyújtott támogatásokkal megújult. Ezért is fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új fejezete szabályozza a felhasználható összetevőket, az alakra, méretre, tömegre vonatkozó előírásokat, az összetételi és érzékszervi követelményeket - írja közleményében a szakmai szervezet.

Fontos eredmény, hogy a jogszabályok kimondták: az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. A tájékoztatás szerint eddig több ezer tonnányi termék érkezett Magyarországra külföldről trappista sajtként olyan gyártóktól, amelyek nem is készítenek ilyet, és ez ellen a Tej Terméktanács az elmúlt években többször is felemelte a szavát. A továbbiakban pedig egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnerekkel a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében.

A belföldi gyártású trappista sajt csak korong alakú lehet. A többnyire külföldön készült hasáb formájúak szeletelt vagy reszelt kiszerelésben, valamint több összetevőből álló élelmiszer-alapanyagaként kerülhetnek csupán forgalomba. Az új rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának korlátozását, ezért nem lesz hiány félkemény sajtból, de ezeket az eredeti nevükön lehet csak értékesíteni, trappistaként nem. Az új szabálynak meg nem felelő tételek még egy kis ideig előállíthatók, forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók. Ez a határidő november 2.