A munkagépek tárolásánál pedig különösen oda kell figyelni a télre jellemző hideg, csapadékos időjárásra.

A munkagépek karbantartása
A munkagépek karbantartása mindenekelőtt a berendezés gondos letisztogatására, a megkopott vagy sérült működő szerszámok (kapa, tárcsa, ekevas) élezésére vagy cseréjére, a kenésére s az esetleges lazulások utánállítására terjed ki. A gép működő részeinek tisztítását üzemközben is annyi alkalommal végezzük el, ahányszor azt a végzendő munka előírt minősége és a gép biztonsága megköveteli. A szükséges tisztítás elmulasztása kihagyásokhoz, veszteségekhez, üzemzavarokhoz, sőt töréshez is vezethet.

A munkaminőség romlását és a teljesítményigény megnövelését vonja maga után, ha a munkagép vágóélei kopottak, csorbultak vagy helytelenül beállítottak. Ezek cseréjére, élezésére vagy beállítására a szervezési, esetleg technológiai állásidőket célszerű felhasználni. A munkagépek kenését mindenkor a szerelési és karbantartási utasításnak megfelelő kenőanyaggal és rendszerességgel kell végezni. A nagyobb terhelés alatt működő csapágyak melegedését – a balesetvédelmi előírásokat betartva – üzemközben is ellenőrizzük. A lazulások megszüntetése és az utánállítások során gondosan meg kell vizsgálni a munkagépek törésgátló (pl. ekebiztosítás) és egyéb berendezéseit.

A karbantartás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a közúti forgalomban résztvevő traktoros pótkocsik, amelyeken az üzemfenntartás mellett a közúti forgalom megkövetelte jelző és biztonsági berendezések működését. Ezeket rendszeresen ellenőrizni kell. A pótkocsikat célszerű a vontató erőgépeikkel együtt szervizben részesíteni.

A mezőgazdasági munkagépek tárolása
A mezőgazdasági munkagépek igénybevétele idényjellegű. A munkaidények közötti időszakban a gépeket úgy kell megőrizni, hogy a tárolás alatt kisebb mértékű károsodás semmiféleképpen ne érje őket.

A gépek tartósan tárolhatók teljesen zárt helyen, csak felülről zárt tárolótereken (nyitott színekben), valamint a szabad ég alatt kialakított tároló területen, gépudvaron. Elmondhatjuk, hogy az állagmegőrzés feltételei e három tárolásmód esetében lényegesen eltérnek, de mindegyik módszerrel érvényesíthető a tárolásban oly mértékű szakszerűség, amely megóvja a gépeket az időjárási és egyéb károsodástól.

A nagyobb értéket képviselő és érzékenyebb gépeket (arató-cséplő, egyéb betakarítók, permetezőgép, műtrágyaszóró, öntözőgép) lehetőleg fedett téren tároljuk. Nyitott szín alatt is megoldható a tárolás, de ilyen esetben letakarjuk a berendezéseket. Tárolás előtt a gépeket letakarítjuk, a hajtószerkezetek, láncok és a lánckerekek kenéséről gondoskodunk. A gumikerekes járószerkezetű gépeket fedett téren is fel kell bakolni, s a guminyomást csökkenteni szükséges. A fontosabb szerelvények és szerkezeti elemek (akkumulátor, láncok, gumiköpeny) tárolását is meg kell oldanunk az épület egy bizonyos elzárt részében.

A munkagépek többségét fedett tárolótér hiányában a szabad ég alatt tárolják, ahol ki vannak téve – különösen téli időszakban – az időjárás romboló hatásának. A szabadtéri tárolás mostoha viszonyai között is olyan tárolási feltételeket kell teremteni, hogy a munkagépek károsodása minimális legyen.

A gépudvar kialakításának szempontjai:

• Csapadék-, illetve talajvíz elvezetése.
• A talajt elegyengetés után döngöljük, vagy szilárd burkolattal kell ellátni.
• Minden oldalról kerítsük körbe, és zárható kapuval szereljük fel.
• A megfelelő mesterséges megvilágításról gondoskodni kell.
• Közel legyen a javító- és karbantartó műhelyhez.
• Meg kell felelnie a tűzrendészeti előírásoknak.

A gépudvar mérete akkora legyen, hogy a gépek hozzáférhető elhelyezését biztosítsa és lehetővé tegye a gépsorok közötti közlekedést. A gépeket a gépudvarban, sorokban célszerű elhelyezni, lehetőleg úgy, hogy az azonos rendeltetésű gépek együtt maradjanak. A szabadtéri tárolás során különös fontossággal jelentkezik a korrózióvédelem.

Korrózióvédelem
A szabadtéri tárolás legnehezebb feladata a gépek megóvása a csapadék és a fagy okozta korróziótól. Külön feladatot jelent a járószerkezet, a működő felületek és a festékkel borított felületek megóvása.

A gumiabroncsú járószerkezetet alábakolással kell tehermentesíteni úgy, hogy a gumiabroncsok a talajjal ne érintkezzenek. E célt elégítik ki az állítható magasságú talpas tárolóbakok. A kerékagyat be kell zsírozni olyan mértékben, hogy a zsírréteg a víz behatolását megakadályozza.

A talajművelőgépek működő elemeit védőbevonattal óvjuk a korróziótól. Védőbevonatként használható olaj, gépzsír vagy pedig nagyobb hatású védőanyag.

Óvni kell a rozsdásodástól a festett fémfelületeket is, mert a festékréteg látható és láthatatlan sérüléseket szenved, amikor a víz behatol. A tartós védelemhez ezért védőborítás szükséges, ez megoldható újrafestéssel. A festés előtt a gépeket letisztítjuk, rozsdátlanítjuk.

A munkagépek javítása
A karbantartások során is végzünk bizonyos mértékű hibakiküszöbölő javítást. Az ilyen javítási műveleteket kisjavításnak nevezik.

Az eke működő részei közül a szántóvas kopik a leggyorsabban. Ez azzal magyarázható, hogy az eke egész ellenállásának mintegy 30%-a szántóvasat terheli. Ha kopott ekevassal dolgozunk, akkor az előbbi érték jelentősen nő, aminek hatására az erőgép nagyobb mennyiségű üzemanyagot fogyaszt. A kopás következtében megváltozik a szántóvas geometriai alakja és méretei is, ami azt jelenti, hogy nem tud a funkciójának megfelelően működni.

A szántóvas élettartama élfelrakó hegesztéssel (2. ábra) vagy fémszórással fokozható.

Meghatározott üzemidő után, az elhasználódás előrehaladottabb fokánál már számos alkatrész és alkatrészcsoport (csapágy, szelep, dugattyúgyűrű) megbontása, cseréje, utánmunkálása, felszabályozása, tisztítása stb. válik esedékessé. Az ilyen részleges megbontással járó és szerényebb javító felszereléssel végezhető javítási munkákat folyó vagy középjavításnak nevezzük.

Az alkatrészek nagy többségében végbement kopások miatt szükségesé válik a gép nagyobb időközönként teljes szétszerelése és feljavítása. A gép általános, minden részre kiterjedő javítását nevezzük főjavításnak vagy generáljavításnak.

Felhasznált irodalom:
Janik, J. – Remsei, N. (1979): Mezőgazdasági gépek üzemfenntartása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Dr. Antal Tamás