Köztér
A mezőgazdaság új kihívásai
2022. April 27.
A magyar mezőgazdaságnak idén új kihívásokra kell készülnie, az orosz-ukrán háború mellett főképp a gazdasági problémák és az éghajlati szélsőségek okozhatják a legtöbb gondot – hangzott el egy sajtórendezvényen.

Az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának rendezvényén részt vevő szakértők közül Hollósi Dávid, a Takarékbank ügyvezető igazgatója arra számít, hogy a nehézségek miatt idén a forgóeszköz-finanszírozás teszi ki az agrárhitelezés döntő részét. A magyar bankoknak ez százmilliárdokban mérhető hitelkihelyezést jelent. Úgy véli, hosszabb távon ugyanakkor szükség lesz a fejlesztések támogatására is, hiszen például a magyar tulajdonú élelmiszeripari cégek elmaradása jelentős a külföldiekhez képest. Összesítése szerint a bolti árakból minden 100 forint után mindössze 15 forinttal részesül a termelő, és 37 forinttal az élelmiszeripar, miközben a nagy- és kiskereskedelemhez 48 forint kerül. Hollósi nagyobb termelői arányt tart ideálisnak, de hozzátette: a logisztika működtetése és az üzletek fenntartása nagy terhet rak a kereskedőkre.

A Takarékbank egyik elemzője, Héjja Csaba úgy véli, hogy 2022 elején az időjárás mellett főképp az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanságok határozzák meg a mezőgazdasági kilátásokat. A biztonságos élelmiszer-ellátás két éve, a koronavírus felbukkanásakor értékelődött fel igazán, azóta mindenütt a világon fontosnak tekintik. A bank felmérése szerint 2021 végéhez képest elsősorban a búza- és kukoricatermelők helyzete javult. A nemzetközi piac egyik legfontosabb alakítója a kínai sertésállomány gyarapodása a sertéspestis elmúltával. A takarmányigény emiatt épp akkor ugrott meg, amikor az ukrán kivitel kiesett a világpiacról. Az elemző a szállítási nehézségeket is kiemelte a kihívások közül. Emiatt fordulhat elő, hogy az élelmiszerből rendre hiány mutatkozik a világ különböző részein, pedig lenne kínálat, csak épp nem akkor és nem ott, ahol szükség lenne rá.

Szabó Levente, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a rendezvényen kifejtette, hogy nem egyszerűen banki szolgáltatóként szeretnének a termelők mellett állni, hanem a fejlődésük fontos támogatójaként. A pénzintézet stratégiájában is kiemelt szerepet kapott az agrárium, amelynek a hitelezésében jelentős hányadot szereztek meg. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével létrejövő holding az agrárhitelezésben további térnyerésre tör.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs abban bízik, hogy a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság hatékonyan fogja felhasználni a 2027-ig rendelkezésre álló, a pályázói önrésszel és költségvetési kiegészítéssel együtt majdnem 10 ezermilliárd forintnyi támogatást. Különösen fontos feladatnak tekinti az öntözés fejlesztését, hiszen az öntözött területek arányának uniós átlaga többszörösen meghaladja a belföldit, egyes EU-tagállamoké akár tízszeresen is.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke attól tart, hogy a költségek gyors emelkedése miatt a magyar gazdák egy része felhagy a szántóföldi növénytermesztéssel. Petőházi Tamás véleménye szerint ősztől jövő tavaszig újabb jelentős, akár 25-30 százalékos drágulás várható, annak köszönhetően, hogy az uniós termelés is jelentősen csökkent. Régóta nincsenek már az európai piacon jelentős eladatlan készletek, az orosz-ukrán háború miatt ugyanakkor idén nyáron 25-30 millió tonna gabona nem jut el Észak-Afrikába.

A magas termelési költségeket hangsúlyozta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója, aki szerint az árszabályozás sem segíti a magyar baromfitartókat, akik emiatt az uniós piacra összpontosíthatnak, ám európai szinten nem lehet kizárni a fogyasztás visszaesését. Nehézséget jelenthetnek a környezetvédelmi és állatjóléti előírások is, és az élelmezésbiztonsági szempontokat sem szabad háttérbe szorítani.

Az Európai Unióban a takarmánydrágulás miatt csökkent a tejtermelés, Magyarország viszont évek óta rekordokat dönt – közölte Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, aki szerint az olcsó behozatal megszűnése kedvez a magyar termelőknek, egyre inkább ők a beszállítók a nagy áruházláncokba is a külföldi tömegtermékek eltűnését követően. A bolti árak emelkedése ugyanakkor a fogyasztás csökkenésével fenyeget, miközben a termelési költségek továbbra is magasak.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a sertéstartóknak nincs jó évük, helyzetüket az uniós szintű túltermelés mellett az önköltségeket is alig fedező árak nehezítik. A legtöbben emiatt hiába szeretnének fejleszteni, kénytelenek halasztani a beruházásaikat.

A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője, Apáti Ferenc szerint a magas termelési költségek miatt 2022 a túlélésről szól, most dől el, ki lesz versenyképes hosszú távon. A piac ugyanis legfeljebb 10-20 százalékos drágulást fogad el, viszont a termelés ennél sokkal nagyobb mértékben drágult.

Egy szó, mint száz: kihívások és nehézségek szép számmal akadnak, kérdés, miként sikerül túljutni ezeken.

Termo Kft.CPDCSwisspart/DroneoneNektárplastEtiveraCad-ServerDinaxGordius InoxLabornumOvermatic Kft.Egerkas Kft.Dr. Barancsi ÁgnesNumizmatikBánfi Kft.Szilvási Építők Kft.Bozsity Bt.HirezMimiko Kft.Varga AkkuIsterraHotel HunorWirax Kft.Contireg
PRINT LAPOK