Növény
A másodvetésű paradicsom gondozása a foganás után
2022. October 22.
A Kárpátalján zöldséget termesztő gazdák egy része bizakodó, és bár a jelenlegi helyzet nem sok jóval kecsegtet, mégis dolgoznak tovább. Így mostanra kiültették a másodvetésű paradicsomtöveket is.

Az elültetett növényállománynak a megfelelő növekedéshez szüksége van az aktuális ápolási munkák elvégzésére, valamint a táp¬anyag-utánpótlásra. Alábbi cikkünkben az ültetés utáni teendőket vesszük sorra.

Kacsolás
A felkötést követően hetente el kell távolítani a növényekről a kb. 3-6 cm-es oldalhajtásokat. Ha nagyobbra nőnek az oldalhajtások (a késedelmes munkavégzés következtében), az sok energiát von el a növénytől, továbbá ilyenkor nagyobb a sebzési felület, ahol a gombás betegségek megtelepedhetnek. A kacsolást/levelezést érdemes a délelőtti órákban végezni a gyorsabb beszáradás érdekében, valamint azért is, mert ilyenkor sokkal könnyebb kipattintani az oldalhajtásokat. A folytonnövő fajták esetében az oldalhajtásokat egyszerűen kitörjük, és a főszár fejlődik tovább. Viszont a féldeterminált fajtáknál előfordul, hogy a különböző erős környezeti hatások nyomán (pl. elvénült palánta stb.) a főhajtás a második vagy harmadik fürtnél lezár. Ezért a kacsolás során a két felső hajtást minden esetben hagyjuk meg, és csak később törjük ki az egyiket, miután elvált, hogy melyik lesz a főhajtás. Főhajtásnak az számít, amelyiken a fürtkezdemény van. A lezárt hajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg. A paradicsomtövön előfordulnak tőkacsok, amelyek a talajfelszín közelében jelennek meg. Ezektől a hajtásoktól szintén meg kell szabadítani a növényünket.

Tekergetés
Az ápolási munkák során folyamatos tevékenységet jelent a főszár hozzáigazítása a zsineghez. Tekergetés közben soha ne a zsineget a növényhez, hanem a növényt a zsineghez igazítsuk! Érdemes mindig azonos irányba végezni a tekergetést, amivel elkerülhető a szár letekeredése a zsinegről. Ha munka közben véletlenül megsérül, eltörik a főhajtás, úgy a legfelső levélnél kibújó oldalhajtást vezessük tovább mint főhajtást.

Levelezés 
Két-három héttel az ültetést követően az alsó szinten már jelentkeznek a sárga, barna, funkcióképtelen, elszáradt levelek. Ezeket a főszárnál törjük le, vigyázva arra, hogy a szár külső részét minél kisebb felületen sértsük meg. Később – a bogyók érése előtt – a fürt alatt lévő leveleket is el kell távolítani. Ez javítja az állomány levegőzését, és megszabadulhatunk az idős, beteg levelektől. A fürt feletti leveleket csak akkor lehet eltávolítani, ha a bogyók már elérték a szedési méretet. Egy-egy alkalommal 2-3 levélnél többet ne szedjünk le. Vigyázzunk arra, hogy nyáron legalább 18-20 levélnek kell maradnia a növényen. A levelezést követően csökkenteni kell a növény számára kijuttatott vízmennyiséget, mivel a levelek eltávolítása miatt megnő a növényben a víznyomás, ami a már meglévő bogyók felrepedéséhez vezethet.

Tápanyag-utánpótlás
Az ültetést követő két héten belül elkezdhetjük a paradicsom intenzív tápoldatozását. Ez – figyelembe véve a föld nedvességtartalmát – legalább heti háromszori tápoldatos vízzel történő locsolást jelent. A tápoldatot mindig úgy alakítsuk, hogy a paradicsomállomány fejlődésének vegetatív-generatív egyensúlya ne boruljon fel. A kezdeti időszakban a káliumot és a nitrogént egyformán adagoljuk (1 : 1 arányban). Előfordul, hogy az állomány a kezdeti időszakban a vegetatív irányba billen el, vagyis buja levélerdő alakul ki, miközben a növényeink „elfelejtenek” virágozni. Ilyen esetekben csökkentsük a nitrogén hatóanyag arányát a kálium javára. Közben figyeljük az állományunkat, és ha a hajtáscsúcs vékonyodni kezd, ami azt jelenti, hogy kevés neki a nitrogén, visszatérhetünk egy kiegyenlített kálium-nitrogén arányra. Emellett ne feledkezzünk meg sem a magnézium (a káliummal és a nitrogénnel egyszerre kijuttatva 200 g/1 000 l víz keserűsót), sem a kalcium (kalcium-nitrát, legalább heti egy alkalommal 2 kg/1 000 l víz) pótlásáról.

Egy egyszerű recept monoműtrágyák felhasználásával, 1 000 liter vízzel számolva: 90 dkg ammónium-nitrát, 90 dkg kálium-nitrát, 20 dkg keserűsó.

A vegetatív-generatív egyensúlyt befolyásoló tényezők
Vegetatív irányba billenti az állomány fejlődését a kevés fény, a sok víz, a sok nitrogén, a magas páratartalom, a sűrű növényállomány és az alacsony EC-érték.

Generatív irányba tereli az állományt az erős fény, a kevés víz, a kevés nitrogén, az alacsony páratartalom, a nagy tömegű termés, a nagy tenyészterület és a magas EC-érték.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza


Magyar Kukorica Klub banner - törölhetőSteel ManufacturingVC 999 05.28.Borda Gépipari Kft.Berek-VízCharlie HűtőDamisol Kft.Szilágyi HűtőMizse-Plast3commTitan ContainersNektárplastGB TradePályázat Európa Kft.Máté-MetálErforg-AimSamu GazdaboltDigitas Kft.Derula 05.28.Metall KraftRollspedMAPEI 05.20.Agro NatúrtápHotel Hunor - törölhetőAgroforte GrainDPMG Zrt.Polgári BankMed-Plast
PRINT LAPOK