Köztér
A Madarak és Fák Napja
2024. May 14.
Május 10. A Madarak és Fák Napja, ehhez kapcsolódva országos programsorozat hívja fel a figyelmet természeti környezetünkre, annak szépségére, társadalmi és gazdasági jelentőségére valamint veszélyeztetettségére.

A most induló európai uniós költségvetési ciklus során, az előző ciklusok léptékéhez hasonlóan újabb százezer hektáron tervezi javítani az Agrárminisztérium természeti területeink állapotát, az erdőkre pedig a korábbiaknál háromszor akkor forrást, mintegy 310 milliárd forintot fordít. Komoly eredmény, hogy 2019 óta megfordult a negatív erdőtelepítési tendencia, öt év alatt 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók.

A természetvédelmi erőfeszítések egyik eredménye, hogy a világon egyedülállóan az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, sőt lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. E globálisan veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat. Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával, az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelíteti a kétszáz párt, amire Közép-Európán kívül szintén nincs példa máshol a világon. Legismertebb hazai madarunk, a fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, az elmúlt öt évtizedben számuk közel ötezer pár. Az elmúlt száz évre visszatekintve a természetvédelem nagy sikere, hogy a dísztollai miatt csaknem a kipusztulásig üldözött nagy kócsagot az utolsó órában sikerült megmenteni, s az akkor csupán tíz pár körüli hazai állomány mára négyezer párnál is többet számlál, és azóta a természetvédelem címermadara lett.

Az állami természetvédelem munkájának eredményességében a lakossági összefogásnak is jelentős szerepe van. Jó példa erre, hogy a fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében azzal, hogy segíti megtelepedésüket sárgyűjtő helyek kialakításával vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével. A kerttulajdonosok a kert egy sarkában az élőhelyek megtartásával is segíthetik az állatok fennmaradását. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.

Az agrártárca úgy tekint az erdőkre, mint az ország zöldvagyonának legfontosabb elemére. Az erdő olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése, amelyek megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos. Az elmúlt időszakban felértékelődtek az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai, köztük kiemelten a rekreációs lehetőségek. Az Agrárminisztérium által irányított 21 állami erdészeti társaság szakemberei nap mint nap azon dolgoznak, hogy ezt a zöldvagyont fenntartsák és megőrizzék a jelen és a jövő nemzedékek számára, hiszen az erdők hasznaiból minden magyar ember részesül.

A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. A klímasemlegesség elérése érdekében a cél az, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedjen, ezért a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében 2023-ig mintegy 184 millió darab fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ezen belül a Vidékfejlesztési Program keretében 172,3 millió darab fa került eddig a földbe. Az Újszülöttek erdeje program keretében minden születendő gyermek után legalább tíz facsemetét ültetnek el az állami erdészeti társaságok. A kezdeményezésnek köszönhetően napjainkig 4,3 millió facsemetével bővült az ország zöldvagyona. Az állami erdészeti társaságok mintafásítási programjai további hétmillió darab fával, az önerdősült területek erdővé alakítása során az állami erdészetek pedig 430 ezer darab fával járultak hozzá a klímacélok eléréséhez, az ország zöldítéséhez. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. A program négy üteme alatt idén év végére összesen 56 ezer sorfával szépül hazánk mintegy kétezer települése.

Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére.

A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a jeles nap alkalmából országszerte különleges programokkal várták az érdeklődőket.

Címlapfotó: AM

Edutron 11.06.Infrahőkép 11.06.Kaszás Oltvány  11.06.Paul Metal Signs 11.06.Fábián Group 11.06.Hasulyó Bt. 11.06.Elektro Nobilis 11.06.Nádasdi Baromfi eladó gép 11.06.Minisat 11.06.SZTE 11.06.Solar Electric Kft. 11.06.Dél-Nyugat 11.06.ETD 11.12.Eu-Solar 11.06.Anzo Perlit 11.06.Siker Kft. 11.06.Manitu Solar 11.06.Renewal 11.06.TOP NRG 11.06.Ideál Solar 11.06.PRT TEchnologies 11.06.PV Sun 11.06.Tiszta Energiák 11.06.NRG Services 11.06.Solarcity 11.06.Róna Ker-Tész 11.06.Végtelen Energiák 11.06.KT Partners 11.06.
PRINT LAPOK