Ha ezekhez társul a szakszerűtlen használat (kora tavaszi juhlegeltetés, leterheltség, rossz szervezés), termőképességükhöz viszonyítva sokkal kevesebb zöldtakarmányt tudunk megtermelni rajtuk. A gyepek minőségének feljavítása érdekében ajánlatos néhány sajátos munkálat elvégzése:

• Téli fagyok után fertőzésmentes a legelő, ide csak egészséges (parazitás és fertőző betegségektől mentes) állatot hajtsunk ki.
• Legelőhöz kötött klasszikus talajfertőzések jelentkezhetnek bizonyos vidékeken (endémiás fertőződések): sercegő üszök, rosszindulatú vizenyő, lépfene, tetanusz, liszteriózis, leptospirózis. A felsorolt bakteriális betegségekkel szemben megelőző vakcinázást kell végezni a legeltetés megkezdése előtt minimum 14 nappal, de 6 hónapnál nem régebben.
• Mérgező növények kiirtása a legeltetés megkezdése előtt: nadragulya, csattanó maszlag, beléndek, boglárka-félék, bürök, mezei zsurló, nagy aranka, fehér zászpa, őszi kikerics, tavaszi hérics, egynyári szélfű, fekete bodza, kecskerágó.
• Gyomnövények kiirtása: főleg azokat, amelyeket az állatok következetesen elkerülnek: tövises iglice, menta-félék, ördögszekér, rekettye.
• Szintetikus gyomirtó szerek: a javasolt adagban emberre és állatra veszélytelenek, a várakozási idő elteltével nem zavarják a legeltetést.
• Kutak karbantartása (általában a tulajdonos feladata): kutak környékének feltöltése, vályúk helyreállítása, kitisztítása; kút vizének és az alján összegyűlt iszapnak a kimerése; fertőtlenítése klórmésszel. Új kutakat közút mentén létesíteni nem szabad.
• Itatóvíz vizsgálata: az e célra használt kutak és egyéb ivóvízforrások gyakrabban szennyeződhetnek, mint az istállózott állatok vezetékes vizei.
• Az élővizekből (folyó és állóvíz) történő itatást (úsztatást) el kell kerülni.
• Helyette lajtos kocsi, vagy fúrt kút telepítendő.
• A legeltetés megkezdése előtt még lehetőség van talajjavításra (mészkő-, dolomitőrlemény, nátrium és foszfor tartalmú műtrágyázás, mikroelemeket tartalmazó keverékek kijuttatása). A műtrágyázott területre eső után, vagy lemosó öntözést követően lehet kihajtani.
• Fűtermés nehézfém szennyezettségének ellenőrzése évente egyszer, a használatbavétel előtt. Nehéz és vegyipari üzemek 5 kilométeres körzetében, az egy és két számjeggyel jelzett utak 500 méteres körzetében.
• Vizenyős területen talajmintavétellel parazitás fertőzöttség felmérése.
• Várakozási idő betartása: fertőző betegségektől mentes állomány hígtrágyájának kijuttatása után az állatok legelőre hajtásával 30 napig várni kell, és ott idős, kevésbé fogékony állatokat ajánlatos legeltetni.
• Egyik állattartó telep hígtrágyáját másik telep legelőjének öntözésére csak állategészségügyi hatóságok engedélyével lehet használni.
• Nyalósó kihelyezése (vályúban, tető alá): gondoskodni kell a kiegészítő abrak és mikroelem ellátásról, premix, vagy nyalósó formájában.
• Sérülést okozó tárgyak eltávolítása.
• Legeltetett területek folyamatos tisztántartása: cserjék, bokrok kivágása, vadvizek elvezetése, árkok megtisztítása, kövek és egyéb idegen tárgyak (ócskavas, drót, akkumulátor, hulladékok) eltávolítása.
• Árnyékos pihenőhelyek kialakítása.
• Vakarózó oszlopok kihelyezése (fák védelme).
• Porzókapu felállítása (fedett helyen, tető): nyáron a legelőn élő állatokat leginkább a legyek nyugtalanítják (a termelést, kondíciót ronthatja), ezek irtására a porzókapus (átlagmagasság alá 30 cm-rel függesztve) módszert alkalmazzák (plusz nyírás, zuhanyoztatás). Az itatóhelyek környékén, forgalmas helyen célszerű elhelyezni, úgy, hogy a karámmal körülvett itató-, vagy sózó vályúkhoz csak a kapukon áthaladva juthassanak az állatok.
• Kalodák, kezelőfolyosók, elkülönítő karám.
• Már kora tavasszal meg kell tiltani, vagy tereptárgyakkal úgy kell irányítani a legelőn való átjárást, hogy az elveszett anyagok (növényvédő szerek, műtrágyával töltött zsákok), vas és egyéb fémhulladékok, kórokozók hordozói ne kerülhessenek a legelő állatok útjába. Tereptárgyakkal meg kell akadályozni, hogy a növénytermesztők a vetőgépeket, a műtrágyázó gépeket ne a legelőn állítsák le.
• Fertőző betegségekben szenvedő állatállomány trágyáját tárolni, legelőn elhelyezni tilos.
• Kommunális szennyvizet ne szórjunk ki a legeltetett területre.
• A legelőn állati hullát elásni tilos.

Az állatok előkészítése

• Kihajtás előtt az állatok állatorvosi vizsgálata szükséges.
• Csülökápolás, a csülökirha-gyulladás megelőzése céljából, kihajtás előtt 3-4 héttel.
• Egyedi mintavétellel bélsárvizsgálat, bőrvizsgálat: parazitás betegségek felmérése, gyógykezelése (kihajtás előtt legalább 14 nappal).
• Zöldtakarmányhoz történő fokozatos szoktatás (1-2 héttel előbb). Legelőn levőhöz nagyon hasonló legyen a kaszált zöldtakarmány. Hirtelen áttérés (átmenet nélkül) esetén tömeges hasmenés jelentkezik, ami mind az állatokat, mind a legelőt szennyezi.
• Hozzászoktatás a napfényhez, friss levegőhöz (zárt istállók gyakoribb szellőztetése).
• Jártatás (izomláz megelőzése).
• Vakcinázás: endémiásan fertőzött területeken (haszonállat, kutya).

Az eredményes gazdálkodásunk érdekében ezeket a teendőket hajtsuk végre kihajtás előtt.

E.T.